Minden igyekezet ellenére úgy tűnik, tavalyhoz képest nem változott az egészségügyben a hiányszakmák listája. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) legfrissebb, lapunk által megismert adatai szerint 2016-hoz hasonlóan idén is mindenhol hiányszakmának számít az érsebészet, a gyermek- és ifjúságpszichiátria, a fül-orr-gége-gyógyászat, az igazságügyi orvostan, a nefrológia (a vese belgyógyászatával foglalkozó szakma), az orvosi mikrobiológia, az ortopédia és a traumatológia, a pszichiátria és a transzfuziológia (a vérátömlesztéssel foglalkozó szakma) is.
Mindezek mellett Budapest kivételével az egész országban hiányszakmának minősül: az infektológia, a sürgősségi orvostan, a patológia, a radiológia és a sebészet is.
Magyarországon vannak olyan kórházak is, melyekben minden szakma hiányszakmának minősül, ezek az intézmények vannak a legnehezebb helyzetben, hiszen itt okoz a legnagyobb problémákat az orvoshiány. Ezek az intézmények: a hatvani Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet, a Bajai Szent Rókus Kórház, a Szentesen működő Csongrád megyei Dr. Bugyi István Kórház, Balassagyarmaton a Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet, Kisvárdán a Felső-Szabolcsi Kórház, Ajkán a Magyar Imre Kórház, Egerben a Markhot Ferenc Oktatókórház, az Orosházi Kórház, a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház-Rendelőintézet, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház-Rendelőintézet és a Zala megyei kórház.
Tavaly egyébként ugyanezek az intézmények szerepeltek a hiányszakmás intézmények listáján, vagyis az orvoshiány továbbra is ezeket a kórházakat sújtja a leginkább.
Ahogy 2016-ban, úgy érdekes módon idén sem szerepel az orvosi hiányszakmák listáján az aneszteziológia, pedig sok intézmény küszködik azzal, hogy nincs elég altatóorvos, ami megnehezíti a műtétek beosztását. Tavaly harmincszázalékos volt a hiány ezen a területen.
Arról, hogy ez a szakma miért nem került fel a hiányszakmás ösztöndíjak listájára, Sipka Balázs, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke úgy nyilatkozott lapunknak: ketté kell választani, hogy mi az, amiből most kevés van, és mi az, amire a jövőben szükség lesz. Az elmúlt öt évben ugyanis éppen a hiány miatt kiemelt bérezést kaptak az aneszteziológusok, és több mint 400 rezidens választotta ezt a területet. Így a jövőben biztosított a szakorvosok száma. – A patológia és a sebészet terület azonban nem ilyen, ezért inkább abba az irányba akarják terelni a rezidenseket az ösztöndíjakkal – mondta Sipka Balázs.
Azért, hogy a hiányszakmákat feltöltsék a rezidensek számára ösztöndíjat írtak ki, melyre február 6-ig pályázhatnak az érintettek. A hiányszakmás ösztöndíj összege havi 150 ezer forint.
Emellett februárig pályázhatnak a szakorvosjelöltek a havi nettó 100 ezer forintot jelentő Markusovszky Lajos-ösztöndíjra. Az oxiológia és sürgősségi orvostan szakorvosjelöltek a havi 200 ezer forintot jelentő Gábor Aurél-, míg a csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosjelöltek a havi 200 ezer forintot biztosító Méhes Károly-ösztöndíjra jelentkezhetnek.
Idén egy új ösztöndíjtípust is bevezettek, a Flór Ferenc ösztöndíjra a honvéd-, katasztrófa- és rendvédelem orvostan szakorvosjelöltek jogosultak, a nyertes pályázók havi nettó 200 ezer forintban részesülhetnek. Sipka Balázs szerint az elmúlt években folyamatosan emelkedett azoknak a száma, akik igénybe vették ezeket a lehetőségeket.
Az egészségügyért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint a 2017-ben biztosított több mint 1,5 milliárd forintos keretösszeg lehetővé teszi, hogy minden, frissen végzett fiatal orvos részesülhessen a támogatásban, ha a pályázati kiírásban meghirdetett feltételeket vállalja és azoknak megfelel. A meghirdetett ösztöndíjpályázatra a korábbi években eddig több mint 4,5 milliárd forintot fordított. Az ösztöndíjakat eddig csaknem 3500 fiatal orvos vette igénybe.
