Jelentősen átalakul az idősgondozás

Összefoglaltuk az idei év elejétől életbe lépő változásokat a szociális szférában.

Bár Székely László ombudsman már 2013-ban, az agárdi tragédia után kérte Balog Zoltántól, a területért felelős minisztertől, hogy tegye kötelezővé a védőnői ellátás igénybevételét és szankcionálja annak elmulasztását, akkor süket fülekre talált. A tragédiák után aztán végre a minisztériumi vezetés is ráébredt, hogy cselekednie kell. A módosítás januártól a háziorvosi ellátás mellett kötelezővé teszi a védőnői gondozás igénybevételét is, és szankcionálja annak megtagadását. Míg eddig a család a védőnőtől, orvostól való elzárkózása miatt sok esetben képtelenek voltak kiemelni a bántalmazott gyerekeket, a jövőben ez már önmagában a gyermek veszélyeztetésének minősül majd csakúgy, ahogy az iskolával, óvodával való együttműködés elutasítása is.

A törvény januártól lehetőséget ad arra is, hogy ügyészi jóváhagyás nélkül alkalmazzanak kényszerintézkedést egy szülő ellen, és elővezessék őt, amennyiben a gyámhatóság szerint a gyerek érdekében azonnali intézkedésre van szükség. Szigorítanak a szűrővizsgálatok rendjén is: a jelenleginél több vizsgálat lesz, ráadásul 18 éves korig valamennyin kötelező lesz részt venni, miközben eddig csak az újszülött- és a tanköteles korban elvégzett vizsgálatok voltak ilyenek. A jövőben az együtt nevelkedő testvérek ügyét együtt, egy gyámügyi ügyiratban kell majd kezelni, a külön nevelkedő kiskorú testvérről pedig hivatalos feljegyzést kell készítenie a gyámhatóságnak. Így talán időben látókörbe kerülnek majd azok a gyerekek, akiknek testvéreit korábban súlyosan bántalmazták vagy elhanyagolták a szüleik.

A törvénymódosítás kapcsán több gyermekvédelmi szakértő is aggodalmának adott hangot, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű civil jogvédő szervezet pedig egyenesen azt állította, hogy a jövőben akár egy elmulasztott fogadóóráért vagy szülői értekezletért is ránk szállhat a gyámügy. Ilyen kitétel természetesen nincs a januártól hatályos jogszabályban, de az tény, hogy a törvényszöveg nem konkretizálja, mit ért az óvodával, iskolával való együttműködés hiányán, amiért akár veszélyeztetettnek is minősíthetik majd a gyermeket.

Januártól a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyerekek jogainak érvényesülését is igyekeznek erősíteni: ekkortól a gyerekek mellé nemcsak gyermekvédelmi gyámot, hanem helyettes gyermekvédelmi gyámot is rendelnek. A helyettes a gyermekvédelmi gyám távolléte vagy akadályoztatása esetén az azonnali döntést, intézkedést igénylő ügyekben járhat el.

Fontos változás, hogy a jövőben a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, gyermekotthonban élő gyermekeket is nevelőszülőnél kell elhelyezni. Ettől csak kivételes esetben lehet majd eltérni, akkor, ha a nevelőszülői elhelyezés nem áll a gyermek érdekében, vagy arra állapota miatt nincs lehetőség. Az alapvető jogok biztosa már hosszú ideje kéri, hogy ne vigyék automatikusan intézetbe az érintett gyerekeket, hiszen állapotuk sokszor nem indokolja ezt, a törvény eddig mégis ezt írta elő. Kérdés azonban, hogy a fogyatékkal élő gyerekek elhelyezéséhez lesz-e elég nevelőszülő, hiszen eddig még a korábbi törvényi előírásokat – tavaly év végéig valamennyi 6 éven aluli, gyermekvédelmi szakellátásban élő gyereket nevelőszülőnél kellett volna elhelyezni – sem sikerült maradéktalanul teljesíteni.

Januártól alapvető változások várhatók a kisgyermekek napközbeni ellátásában is. Már nemcsak a tízezernél több lakost számláló városoknak kell bölcsődét üzemeltetniük, de 2018 végéig minden olyan településen létre kell hozni napközbeni ellátást biztosító intézményt, ahol legalább öt, három éven aluli gyermek családja igényt tart a bölcsődei szolgáltatásra, vagy a településen negyvennél több három évnél fiatalabb kisgyermek él. Ezzel párhuzamosan megszűnik a családi gyermekfelügyeleti forma, a családi napközik csak három év alatti gyerekeket fogadhatnak, míg az egységes óvoda-bölcsődék 2017 szeptemberétől nem működhetnek tovább. A megszűnő intézmények helyett három új intézménytípus jön létre, a mini-, a munkahelyi, illetve a családi bölcsőde.

Szintén december közepén, az utolsó ülésen fogadott el a Ház egy másik szociális törvénymódosító csomagot, amely főként az idősellátás és egyéb bentlakásos ellátási formák tekintetében hoz drasztikus változásokat. A módosítás értelmében tovább szigorodik januártól a rászoruló időseknek gondozást nyújtó házi segítségnyújtás szabályozása. A házi segítségnyújtás lényege, hogy a rászoruló ember továbbra is önállóan, a saját otthonában élhessen, és ott kapjon segítséget a mindennapi feladatok elvégzéséhez, így például bevásárláshoz, csekkfeladáshoz, takarításhoz, mosakodáshoz, öltözködéshez, étkezéshez. Az ellátást a helyi önkormányzat köteles biztosítani a rászorulóknak, amihez támogatást – normatívát – kap az államtól.

Eddig minimum egy, legfeljebb napi négy óra otthoni gondozásra lehetett jogosultságot szerezni, az ellátott egészségi állapotának súlyosságától függően. Januártól azonban törlik az ellátotti szerződésekből, hogy kinek hány órányi gondozásra van szüksége. A módosítással éppen a legrosszabb állapotban lévő idősek kerülhetnek bajba, hiszen nekik eddig nem egy-két, hanem napi három-négy óra gondozás járt, a jövőben azonban csupán annyit rögzítenek a velük kötött szerződésekben, hogy kapnak majd ellátást, ám azt, hogy milyen időtartamút, már nem. Így könnyen előfordulhat, hogy a gondozókra több beteget osztanak a szolgáltatók, mint eddig.

Különösen érdekes ugyanakkor, hogy miközben folyamatosan apasztják az ingyenes vagy a pár száz forintos óradíj mellett igénybe vehető szolgáltatás jogosultjainak körét, és már a gondozási időtartamra sem lesz garancia, addig pénzért gyakorlatilag állapottól függetlenül igénybe lehet majd venni az önkormányzatok által kötelezően működtetett, eddig csak a rászorulóknak járó házi segítségnyújtást. Januártól ugyanis házi segítségnyújtás keretében a gondozási szükséglettel nem rendelkező személy is ellátható, ha az érintett vállalja, hogy megfizeti a szolgáltatási önköltséggel azonos mértékű személyi térítési díjat. Az ő esetében nem vizsgálják majd, hogy állapota indokolja-e az ellátást.

Ugyanez a törvénymódosító csomag rendelkezik arról is, hogy 2023-ig fokozatosan megszüntetik az időskorúak és fogyatékosok gondozóházait, valamint a pszichiátriai és a szenvedélybetegek átmeneti otthonait. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az átmeneti intézmények már nem tudják betölteni az eredeti céljukat, az ott elhelyezett embereknek valójában nemcsak egy-két évre, hanem tartósan fennáll a gondozás iránti szükségletük. Az érintettek most is csak azért kerülnek ilyen intézményekbe, mert a tartós bentlakást nyújtó ellátásokra hosszabb a várólista, és amíg várakoznak, átmeneti ellátást kapnak. Ahhoz azonban, hogy a jövőben ne legyen várólista, jelentős férőhelybővítésre van szükség, illetve a jelenleg átmeneti ellátást nyújtó otthonokat tartós gondozást nyújtó intézménnyé kell alakítani. Az átalakításra már a 2017-es költségvetésben is pluszforrást különítenek el, ugyanis az átmeneti ellátás után jelenleg kevesebb támogatás jár, mint a tartós ellátás után.

A hajléktalanok átmeneti otthonai nem szűnnek meg, de esetükben az intézményi ellátás mellett bevezetik a külső férőhelyeken történő, bérlakásokban, albérletben megvalósított gondozást is. Ugyanez történik majd a családok átmeneti otthonaiban is, ahol a legtöbb esetben gyermekeit egyedül nevelő, sokszor brutális férjük elől menekülő anyák élnek. Az Emmi szerint utóbbiak esetében azért van szükség a külső férőhelyekre, hogy a családoknak tartósan sikerüljön talpra állniuk, és ne szoruljanak újra és újra ellátásra. Az itt élők lakhatási támogatást kapnának, illetve segítséget a munkához jutáshoz. A családok a másfél éves intézményi ellátás helyett külső férőhelyen akár három évig is igénybe vehetik majd az ellátást és a lakhatási támogatást.

A szülőtartás szabályozása részletesebbé vált, januártól erősödik a nagykorú gyermek felelőssége, és a gyakorlatban is tömegessé válhat, hogy az idősotthonok pert indítanak az ellátott gyermeke ellen. Míg eddig csak a rászoruló szülő indíthatott pert gyermeke ellen tartási követelésért, a decemberben elfogadott módosítás értelmében januártól már az a magánszemély vagy intézmény is követelhet költségtérítést, amely a felnőtt gyermek helyett gondoskodik a rászoruló szülőről.

A jogszabály benyújtását az Emmi úgy indokolta, hogy ahogy a gyermeknevelés felelősségét, úgy az idős szülőről való gondoskodást sem vállalhatja át teljes egészében az állam, mert annak első számú felelőse a család. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a szülőtartás nem veszélyeztetheti a nagykorú gyermek vagy családja megélhetését. Nem köteles a szülőjét eltartani az, aki ezzel saját vagy gyermekei tartását veszélyeztetné – közölte a tárca.

Idén egyébként nő a szociális szférában dolgozók fizetése, ami nagyon ráfér a hosszú évek óta megalázóan alulfizetett szakemberekre. 2018 januárjáig két lépcsőben átlagosan 30 százalékos szociális ágazati béremelésről állapodott meg a kormány a szakszervezetekkel. A garantált bérminimum és a minimálbér nemrégiben bejelentett, 15-20 százalékos emelése eleve 12-18 százalékos béremelést jelent az ágazatban. A nagyobb mértékű, 28-33 százalékos emelést először a szakdolgozók kapják meg, már 2017-ben. A középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők fizetését bölcsődei pótlékkal egészítik ki.

A szakszervezetek másik követelése a szociális munka napjának fizetett munkaszüneti nappá nyilvánítása volt, amire Lázár János Miniszterelnökséget vezető és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, és a Ház decemberben el is fogadta ezt. A szociális munka napját november 12-én ünneplik majd. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor július 1-je, a közszolgálati tisztviselők napja már – fő szabály szerint – nem minősül munkaszüneti napnak.