Még nagyobb mértékű a korrupció a 4-es metrónál

Csepreghy Nándor szerint volt politikus, MÁV- és BKV-vezérigazgató is szerepel az ügy érintettjei között.

Magyarország tizenhárom éves európai uniós történetének legnagyobb fejlesztése, egyben legnagyobb korrupciós ügye is volt a 4-es metró szerződés szerinti 452,5 milliárd forint összköltségű beruházása, ez a korábbi szocialista és liberális kormányok és az ugyanilyen színű budapesti városvezetés „mérlege” Brüsszelből nézve – ismertette hétfőn Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Csalás Elleni Európai Hivatal (OLAF) jelentésének lényegét. A négy évig tartó uniós nyomozással kapcsolatban a kormánypárti politikus konkrét számadatokat, cég-, illetve személyneveket is említett: „A korrupcióval és szabálytalanságokkal érintett szerződések összege az OLAF nyomozati anyaga szerint 272,8 milliárd forint; Brüsszel azt állítja: 166,9 milliárd forintot elloptak vagy elcsaltak. Ebből a pénzből 76,6 milliárd forint, amit uniós fejlesztésként fizettek ki hazánknak, amelyet az EB visszakövetelhet, a különbözetet a magyar központi és fővárosi költségvetés, illetve a kormánygaranciával felvett hitelek fedezik.”

Csepreghy az érintett társaságok közé sorolta a DBR Metró Projektigazgatóságot, a Eurometro Kft.-t, a Strabagot, a Siemenst, az Alstomot, a Hídépítő Zrt.-t, a Swietelskyt, az alagútfúrást végző Bamco konzorciumot és a Media Magnet Kft.-t is. „Az állomások belsőépítészetére kötött szerződések értéke elérte a 40 milliárd forintot. A vizsgálati dokumentum két személyt említ folyamatosan: Budapest 2010 előtti főpolgármester-helyettesét és A. A.-t, a BKV korábbi vezérigazgatóját” – mondta a miniszterhelyettes.

A metróberuházásért felelős főpolgármester-helyettes a 2010 előtti ciklusban nem más volt, mint a BKV-ügyben nem jogerősen két év felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, volt MSZP-s Hagyó Miklós, a BKV vezérigazgatója A. A. monogrammal az elsőfokú büntetőperben másfél év felfüggesztett börtönbüntetéssel sújtott Antal Attila volt.

„A 4-es metró elektromosáram-ellátása kapcsán a szerződés összege 32 milliárd forint volt, s akiket ezzel kapcsolatban az OLAF megnevezett: P. L., a Media Magnet Kft. feltételezett tulajdonosa, T. I. volt MÁV-elnök és Sz. L., a Eurometro akkori vezető munkatársa” – fogalmazott Csepreghy.

A Hagyó-per tárgyalásain elhangzott vádlotti és tanúvallomások szerint a Media Magnet Puch László, az MSZP egykori pártpénztárnoka érdekeltségébe tartozott, T. I. monogrammal pedig a volt szocialista Tömpe István korábbi MÁV-elnököt jelölik, viszont ő 1997 és 1998 között töltötte be ezt a pozíciót. 

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter múlt csütörtökön beszélt először a metrójelentésről, most beosztottja megerősítette: e hét csütörtökre elkészül a feljelentés, s az aktuális kormányinfón be is mutatják majd. „Az OLAF 2012. február 2-a és 2016. november 18-a között a magyar hatóságok által korábban összegyűjtött dokumentumokra, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal irataira is támaszkodva végezte el a munkát. A kabinet a nyomozati anyag angol nyelvű összefoglalóját tavaly december 14-én vette kézhez. Kiderült, a nyomozás során szorosan együttműködtek a hazai és más uniós tagállamok hatóságai, továbbá a Nemzeti Nyomozó Iroda az Egyesült Királyság felkérésére jogsegélyt is szolgáltatott. A nyomozás ideje alatt ötven személyt hallgattak ki, többek között a BKV és a fővárosi önkormányzat akkori illetékes vezetőit, valamint figyelték az érintett magán- és jogi személyek hazai és nemzetközi pénzmozgásait. Az OLAF-jelentés összesen ötvenhét szerződésnél tárt fel szabálytalanságokat és vetette fel korrupciós bűncselekmények gyanúját, és közülük öthöz kapcsolódik az okozott csaknem 167 milliárdos kár 96 százaléka” – fejtette ki Csepreghy Nándor. Aláhúzta: „Huszonnyolc szerződés kizárólag uniós finanszírozású volt, huszonkilenc mögött a hazai és fővárosi költségvetések álltak az Európai Fejlesztési Banktól felvett hitelek révén. A szabálytalanságok közé tartozik az Alstom metrókocsik beszerzése, amely részben a 2-es metró megújítását szolgálta. Ha Brüsszel később úgy dönt, hogy szankciókat alkalmaz Magyarországgal szemben, akkor további tízmilliárdos tételekkel emelkedhet a magyar államnak és a fővárosnak okozott kár.”

A héten elkészül az OLAF-jelentés magyar fordítása, jogászok pedig vizsgálják a teljes körű nyilvánosságra hozásának a lehetőségét.

„Volt olyan, hogy belső információért, amely komoly ajánlattevőt segített a 4-es metró közbeszerzéseinél folytatott ajánlati eljárás során, pénzt kaptak az állam és a főváros nevében eljárók. Ez nem más, mint hivatali visszaélés és vesztegetés. Történt olyan kifizetés az állam részéről, amely mögött nem volt valós teljesítés, ez hűtlen kezelésnek minősül. Előfordult, hogy ugyanaz igazolta a teljesítést az állam képviseletében, aki egyben az általa igazolt vállalkozónak a tanácsadója volt. Utóbbi nemcsak összeférhetetlenséget, hanem hűtlen kezelést is jelent. Az sem volt ritka, hogy érvényes, szabályos és olcsóbb ajánlatot zártak ki a közbeszerzésből, miközben a nyertes igazolhatóan bennfentes információkhoz juthatott hozzá. Ezzel hivatali visszaélést és vesztegetést követhettek el. Közbeszerzésekkel vagy azok elhagyásával számos esetben baráti cégeket segítettek” – ecsetelte Csepreghy Nándor. Hangsúlyozta, hogy Magyarország rendszerváltás óta eltelt huszonhat esztendeje legnagyobb korrupciós ügyének teljes körű feltárása össztársadalmi érdek, ezért azt tervezik, hogy a jelentést magyarra fordítás után nyilvánosságra hozzák. 

Lapunk érdeklődésére a miniszterhelyettes ugyanakkor nem tudta megmondani, hogy a hetedik éve zajló magyar nyomozásról, amelyet tavaly ősz óta már a Központ Nyomozó Főügyészség folytat, megkérdezik-e Polt Péter legfőbb ügyészt. Egyelőre még az sincs eldöntve, hogy ha fizetni kell, azt az eredeti metrószerződés – a magyar állam és a főváros között finanszírozás terén 79:21 százalékos – megosztása alapján terítik-e szét. Mindazonáltal a kormány tervei szerint ők csak megelőlegezhetik a büntetést, amelynek végül akár százmilliárd forintot is meghaladó összegét majd behajtják a felelősökön, de egyelőre még ennek a formája sem ismert.

Tarlós István főpolgármester (Fidesz–KDNP) péntekig alakítja ki az álláspontját az ügyben. Demszky Gábor volt SZDSZ-es főpolgármester a Magyar Nemzetnek korábban Lázár János elleni „jó hírnév megsértése” miatt indítandó perről beszélt. Tegnap viszont egy Facebook-bejegyzésben azt írta: „Az OLAF-jelentést, amelyre Lázárék a rágalmakat »alapozzák«, nyilvánossá kell tenni. Nem tartom véletlennek, hogy titkosan kezelik.” Szerinte „amíg nem hozzák nyilvánosságra a jelentést, nincs értelme cáfolni a vádakat, mert újabbakat húznak elő, ezt a játékot a végtelenségig lehet folytatni, a Habony-művek eszköztára végtelen, és a gátlástalansága miatt vált hírhedtté.”

Pataki Márton, az Együtt elnökségi tagja szerint a Polt Péter vezette ügyészség megbukott, ezért pártja nevében európai szintű nyomozó- és vádhatóság felállítását szorgalmazta.