A kórházaktól független járóbeteg-szakellátók a 2015. évi összeg kevesebb mint ötödéhez, mindösszesen 263 millió forintnyi forráshoz jutottak a 2016 karácsonyán a rendelkezésre álló több mint 8 milliárd forintos év végi OEP-kasszamaradványból – derült ki a Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség lapunkhoz eljuttatott közleményből.
Ebben kifejezik mély csalódottságukat is a pénzek elosztásával és általában a járóbeteg-szakellátás helyzetével kapcsolatban. Mint írták, annak ellenére kaptak ekkora összeget, hogy a szövetség a döntéshozóktól, az érdekképviseleti egyeztetések és megbeszélések során ígértet kapott, hogy hasonló mértékű többletfinanszírozás áll majd rendelkezésre, hasonló elvek mentén, mint előző évben. Ezért – bár 2016-ban a szakrendelők kimaradtak a kórházi konszolidációs többletforrások elosztásából – a járóbeteg-ellátó intézmények remélhették, hogy anyagi és szakmai helyzetüket legalább az év végi kasszamaradvány megfelelő arányú részesedésével fenn tudják majd tartani.
Úgy tűnik azonban, nem így lett, eközben pedig rendszeres téma a járóbeteg-szakellátásban a várólisták hossza és az ellátások hozzáférhetőségének problémája, hogy például miért csak heti egyszer van szemészeti szakrendelés. Kitértek arra is: az anyagi források csökkenése nem hogy javulást, de a jelenlegi helyzet további romlását hozhatja magával.
Aggályosnak tartják, hogy vissza-visszatérően szembesülni kell azzal: a járóbeteg-szakellátás csak a szólamok szintjén fontos, a források elosztásakor immár sokadszorra sorolódott hátra. Szerintük a pénz elosztásának egyenlőtlenségét mutatja, hogy van olyan egyetem, amely önmagában több mint négyszer annyi forráshoz jutott kasszamaradványként, mint az ország összes rendelőintézete együttesen, miközben évente átlagosan minden magyar hétszer veszi igénybe a járóbeteg-szakellátást. A szövetség kezdeményezte a 2016-os és 2015-ös év közötti, úgynevezett kasszamaradvány-különbségek biztosítását céltámogatás vagy más formában.
