Veréb utca, Kócsag utca, Bagoly utca, Gólya utca – Székesfehérvár Veszprém felé eső külterületén ilyen utcanévtáblákat találunk. A környéken nemrég láthatóan még csak telkek, hétvégi házak álltak, de mostanra egyre többen költöznek ki állandó jelleggel is, így kifejezetten csinos, új építésű házak, valamint „klasszikus” bodegák állnak egymás mellett változatos sorrendben.
A tragédia helyszíne is egy jó állapotú épület, az udvaron focikapuval, bedőlt falú mobil úszómedencével és egy szürke Suzukival. Egyelőre senki nem tudja pontosan, mi történt a múlt héten, csak annyi biztos, hogy január 9-én egy 11 éves kisfiú meghalt. Az RTL Klub híradója szerint a tragédiát kihűlés okozta, a gyerek egyedülálló édesanyjával nehéz körülmények között élt, az anyának nem volt rendszeres jövedelme. A rendőrség teljes hírzárlat mellett nyomoz.
A házban és körülötte semmi mozgás, mintha napok óta senki nem járt volna erre. A szomszédos telek is üres, a tulajdonossal telefonon tudunk beszélni. Az idős nő azt mondja, jó viszonyban volt az anyukával, bár ritkán találkoztak, ő ugyanis csak tavasztól őszig szokott kijárni a telkére, de már azt is egyre ritkábban, mert egyre nehezebben megy a kertészkedés, jelenleg árulja is az ingatlant. Az anyukáról és a kisgyerekről annyit mondott, rendesek, kedvesek voltak, szerinte nem igaz, hogy nyomorban éltek volna, nem is érti, hogy történhetett a tragédia.
Egy házzal arrébb az udvaron éppen fát vág egy fiatal srác, aki Józsiként mutatkozik be. Ő azt mondja, az asszony „furcsán szokott viselkedni”, nem köszönt, nem nagyon érintkezett a szomszédaival, nem beszélgetett senkivel, „és gyakran előfordult, hogy órákon át csak állt a kertjük végében, és nézett a semmibe”. Józsi sem tud arról, hogy nagyon szegény körülmények között éltek volna, de hozzáteszi, „nem nagyon ismerte őket”, mint ahogy mások sem. Még becsöngetünk egy-két házba a környéken, de már nem találkozunk olyannal, aki bármilyen felvilágosítást tudna adni a családról.
A fiú egy belvárosi általános iskola ötödikes tanulója volt. Az intézmény egy dolgozója azt mondja lapunknak, ő nem ismerte a családot (460-an járnak az iskolába), nem tud róla, hogy probléma lett volna a gyerekkel, de nem is hiszi, hogy elhanyagolt lett volna, mert az biztosan feltűnt volna a pedagógusoknak. Az iskolából amúgy senki nem nyilatkozhat. Sikerült beszélnünk egy neve elhallgatását kérő forrásunkkal a városházáról is, ő azt mondta, úgy tudják, a fiú súlyos cukorbetegsége lehetett a tragédia oka, nem pedig kihűlés, de biztosat csak a rendőrségi vizsgálat lezárulta hozhat.
Az viszont biztos, hogy az asszony semmilyen formában nem kért segítséget az önkormányzat szociális intézményeitől, ezt már Stettler Zsuzsanna, a városháza kommunikációs irodájának vezetője mondta el lapunknak. Cser-Palkovics András polgármester is a rendőrségi vizsgálat végére vár, az önkormányzat ezután mérlegeli, hogy szükség van-e saját hatáskörben további lépésekre. A városvezető a tragédia hírére a Facebook-oldalán tett bejegyzésben azt írta: „Megdöbbenéssel hallottam tegnap egy országos televízióban egy tíz nappal ezelőtti tragédiáról, amelyben egy kisfiú vesztette életét. Nem tudjuk, hogy egészségügyi vagy szociális ok játszott-e szerepet a tragédiában, esetleg emberi mulasztás. Értetlenül állok azonban azelőtt, hogy az oktatási és gyermekvédelmi intézményrendszer nem értesítette a város szociális ellátórendszerét, ahogy a családtól sem érkezett jelzés. Érthetetlen az is, hogy másfél hét után kapott csak tájékoztatást az önkormányzat a tragédiáról. ( ) Segítséget kérni nem szégyen. Segíteni viszont igenis kell, de csak akkor lehet, ha eljut az adott probléma a szakemberekig és az intézményekig. A történteken már nem lehet változtatni, de mindenkit kérek, hogy figyeljen a környezetében élőkre, jelezze a szociális ellátórendszer bármely helyi képviselőjénél, ha segítséget igénylő embert lát környezetében – aki magától esetleg nem keresi a segítőket. Az állami szervek vezetőitől pedig azt kérem, hogy az ilyen, egyébkét állami hatáskörbe tartozó oktatási, gyermekvédelmi ügyekben is időben adjanak tájékoztatást. Nagyon sajnálom, hogy ebben az esetben ez nem történt meg. Ezek az ügyek mindig a helyi közösség ügyei, amelyet a város képvisel. Megillet minket a tájékoztatás, csak így tudunk tenni, segíteni”.
A székesfehérvári család- és gyermekjóléti központ vezetője, Tisztl Henrik szintén azt közölte lapunkkal, hogy tőlük nem kért segítséget a család. „A család szakmai intézményünk gondozása alatt nem állt, velük kapcsolatosan jelzés hozzánk nem érkezett. Székesfehérváron a család- és gyermekjóléti központ által koordinált észlelő- és jelzőrendszer eddig is mindent megtett és jelenleg is mindent megtesz a nehéz helyzetben lévő gyermekekért, családokért. Ehhez azonban arra van szükség, hogy a nehézségekről, a problémákról jelzés érkezzen – ami ebben a tragikus esetben sajnos nem történt meg. A családsegítő kollégák ugyanis mindig – ha szükséges, akkor soron kívül – intézkednek. Mindezeken túlmenően az esetleges szociális veszély- és válsághelyzetek megelőzése, megszüntetése érdekében a városban működő civil és karitatív szervezetek segítsége is adott. Hangsúlyozni kívánom, hogy a téli markáns hideg időjárás kapcsán a szociális területi szektor (központ, kríziskezelő központ, civil szervezetek) valamint a polgármesteri hivatal érintett szervezeti egységei folyamatos monitortevékenységet végeznek” – írta lapunk kérdéseire Tisztl Henrik.
A rendőrségi vizsgálat eredményére még várni kell.
