Király András, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének elnöke december közepén adott interjút a Hír TV Reggeli járat című műsorában és a múlt héten a Célpontnak is nyilatkozott. A szakszervezeti elnököt kérdőre vonták munkahelyén, a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit (FKF) Zrt.-nél, és ma három kollégájával együtt elbocsátották.
Azonnali hatállyal megszüntették a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt.-nél működő szakszervezet titkárának, valamint a három szakszervezeti koordinátornak a munkaviszonyát
Király András 20 éve dolgozik a cégnél. A hivatalos indoklás szerint azért kell távoznia, mert szerződése jogszabályba ütközik. Szerinte ha ez így van, akkor erről a munkáltatónak egyeztetnie kellett volna, de azt is kifogásolta, hogy szakszervezeti vezetőként a felettes szervet sem értesítették. Király András szerint médiaszereplései és a mostani kirúgás között összefüggés lehet.
„Biztos vagyok benne, mert ez szóba került hétfőn az operatív értekezleten, és mivel érinti az FKF Zrt.-t, én természetesen elmondtam, hogy a szakszervezet is kapott megkeresést, és elébe álltam. Vannak tehát összefüggések és érdekességek” – nyilatkozta Király András.
A MASZSZ elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy egyre több a szakszervezeti vezetők elleni fellépés Magyarországon és feszült a hangulat a munkavállalók körében. A MASZSZ továbbra is a problémák tárgyalásos rendezésének híve – tette hozzá. A szakszervezeti vezető szerint a közszférában is olyan két számjegyű béremelésre lenne szükség, mint a versenyszférában, ennek hiányában felgyorsulhat az elvándorlás a közszférából.
Király András, az FKF-nél működő Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete (HVDSZ) 2000 elnöke elmondta: jelentős béremelést tartanak szükségesnek a fővárosi cégnél, erről folytak a bértárgyalások tavaly év vége óta, amelyek következő fordulója előtt mondtak fel neki és három társának.
Egyben azonnal megvonták engedélyüket a szakszervezeti irodába való bejutásra. Ezt kifogásolva a rendőrséghez fordultak. A munkáltató azt közölte velük, hogy hétfőn mehetnek majd be az irodába, és lementhetik majd adataikat a számítógépekről, amelyek a munkáltató tulajdonát képezik – mondta a szakszervezeti vezető.
Szólt arról is, hogy az álláspontjuk melletti nyomásgyakorlás érdekében sztrájkbizottságot hoztak létre, és bírósághoz fordultak, az elégséges szolgáltatás megállapítása érdekében. A bíróság döntése szerint akkor határoznak majd a beadványról, ha a szakszervezet közli, mikor és mennyi időre tervezi a sztrájkot. A szakszervezet a dolgozókkal a hétvégén dönt arról, milyen jogi lépéseket tesznek válaszul a vezetők elbocsátására – tette hozzá. Mint mondta, nem sztrájkolni, hanem megállapodni szeretnének a munkáltatóval.
– Barátságtalan lépés és brutális támadás a négy szakszervezeti tisztségviselő felfüggesztése – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASZSZ) elnöke pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten. Az elnök hasonlóan határozott lépéseket, valamint sztrájkot helyezett kilátásba és közölte: az ügyben Tarlós István főpolgármesterhez fordultak, aki keddre ígért választ. Az MASZSZ rendőrségi beavatkozást kért, mert úgy véli, az adatvédelmi törvénnyel ellenkező cselekmények történtek. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) közölte: adatgyűjtést végeztek a helyszínen.
Csontos István a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. vezérigazgatója levelet tett közzé a cég dolgozóinak tájékoztatására. Ebben úgy fogalmazott, elsődleges célkitűzéseinek egyike azon szerződések felülvizsgálata, amelyeket az FKF-re nézve kedvezőtlen feltételekkel kötöttek. Ezért vonta meg az évi 30 millió forintos FKF-es szakszervezeti támogatást, amely összeg felhasználásáról a mai napig nem kapott részletes elszámolást.
A másik, a szakszervezet \"jogsértő működését\" felszámoló döntését pénteken hozta meg: megszüntette a főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatott szakszervezeti titkár és a három szakszervezeti koordinátor munkaszerződését. Hangsúlyozta, hogy a munkavállalók bért, cafeteriát és egyéb juttatásokat kaptak az FKF-től, miközben nem végeztek munkát a társaságnak. A cég csak az alapbérükre megközelítőleg 30 millió forintot fordított évente - tette hozzá.
A vezérigazgató közleménye szerint az érintettek bérét nem a tényleges foglalkoztató, a szakszervezet, hanem az FKF fizette. Ügyvédi iroda bevonásával megvizsgálták a szerződéseiket, és munkajogi szakvélemény megállapította, hogy azok ellentétben állnak a munka törvénykönyvében (Mt.) foglaltakkal.
Az FKF állandó jelleggel, tartósan, ellenérték nélkül átengedte az érintettek munkaerejét a szakszervezetnek, amivel \"ingyenes támogatást biztosított\" - emelte ki, megjegyezve: a támogatás azt a jogelvet is sérti, amely szerint a szakszervezetnek függetlennek kell lennie a munkáltatótól.
Az Mt. értelmében a munkáltató köteles haladéktalanul megszüntetni az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt, ennek pénteken eleget tett - írta Csontos István, hozzáfűzve: a törvénytelen állapot felszámolásából eredő megtakarítást \"a legalacsonyabb alapbérrel rendelkező kollégák bérrendezésére fogjuk fordítani\".
A vezérigazgató hangsúlyozta, hogy a munkáltató továbbra is támogatja a szakszervezet működésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek gyakorlását, de csak a törvényi előírások betartásával. A szakszervezet a jövőben is végezheti tevékenységét, szombattól azonban már csupán a saját költségkeretének terhére.
Megjegyezte: a szakszervezeti megállapodásokat még a szakszervezet sztrájkkövetelése előtt vizsgálni kezdték, de csak mostanra értek a folyamat végére.
