Orbán átláthatóságot akar

A kormányfő vagányabb amerikai politikát vár, és a brüsszeli fronton sem teszi le a fegyvert. A Nyugatnak is odaszúrt.

Orbán Viktor két nagy csatára számít idén Brüsszellel: az egyik migrációs, a másik gazdaságszervezési kérdésekben várható, és mindkét területen „meg kell védeni a szuverenitásunkat”.

A kormányfő kijelentette: meg kell akadályozni azokat a brüsszeli kísérleteket, amelyek a migrációval kapcsolatos tagállami hatáskörök elvonását célozzák. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy a kormány döntött az idegenrendészeti őrizet visszaállításáról, amivel „nyíltan szembemegyünk” az Európai Unióval. Szerinte azonban az európai terrorfenyegetettség miatt szükség van erre az intézkedésre, mint fogalmazott, önvédelmi okokból minden olyan jogi szabályozást meg kell változtatni, amely megkönnyíti a terrorcselekményeket.

A másik „csatáról” Orbán Viktor azt mondta, Brüsszel egyre jobban bele akar szólni gazdaságszervezési kérdésekbe, például energiaárakba, adókba, bérekbe. A miniszterelnök szerint el kell érni, hogy ez ne történhessen így. Külön kiemelte a rezsicsökkentés megvédését, amelyre azért van szükség – magyarázta –, mert a tervezett energiaunió megtiltaná az állami árszabályozást, ami azt jelentené, hogy meg kell szüntetni a rezsicsökkentést.

Az idei évet a kormányfő úgy jellemezte, hogy az a lázadás éve lesz, az EU nemzetei fellázadnak az ellen a brüsszeli politika ellen, amely folyamatosan, „hol nyíltan, hol suttyomban”, hatásköröket akar elvonni a tagállamoktól. Megemlítette Francois Fillon jobboldali francia elnökjelöltet, akinek a programja szerinte „lázadási program”, mert például a migráció ügyében fellázad az eddigi közös európai menekültpolitikával szemben.

Összegzése szerint 2017-ben komoly küzdelem várható az EU tagállamainak saját jogait megvédeni akaró politika és az egyre több hatáskört elvonni szándékozó központi uniós akarat között.

Arról is beszélt, hogy a nyugati „okoskodások” mögött az áll, hogy „savanyú a szőlő”. A nyugatiak ugyanis ahhoz voltak szokva – folytatta Orbán Viktor –, hogy megmondták a közép-európaiaknak, hogyan kell modernnek, sikeresnek lenni, kapitalizmust, piacgazdaságot építeni, és mi a demokrácia. „Aztán most ők sikertelenek, az ő számaik rosszak, a mieink meg jók, aminek az az oka, hogy mi másképp csináljuk, mint ők. És nem akarják beismerni, hogy ahogy mi csináljuk, az észszerűbb” – fogalmazta meg véleményét, hozzátéve: ahelyett, hogy Nyugaton szembenéznének a valósággal, inkább ideológiai okokból folyamatosan „erőltetik a saját régi lemezüket”.

A visegrádi négyek együttműködésével kapcsolatban kiemelte, hogy a júliustól esedékes magyar elnökség alatt törekszik majd a V4-ek együttműködésének mélyítésére. Kitért a magyar–lengyel viszonyra, jelezve, hogy „jól működik a szolidaritás”, mert például legutóbb a magyarok álltak ki a lengyelek mellett az EU-ban a szénbányászat ügyében, viszonzásul pedig azt kérte Varsótól, ők pedig álljanak ki a magyarok mellett Brüsszelben az internet áfájának öt százalékra csökkentéséért.

A magyar gazdaságról szólva Orbán Viktor azt mondta: a kormány munkájának gyümölcse kezd beérni, „lassan az emberek életében is megtörténik az a változás, amit a munkaalapú gazdaság jelent”, vagyis mindenki dolgozhat, aki akar, rohamosan zsugorodik a munkanélküliség, emelkednek a bérek, csökkennek a járulékok. A munkaerőhiányról szólva arra hívta fel a figyelmet, hogy ez azt jelenti, folyamatosan nőnek a befektetések.

Végül kitért a rendkívül hideg időre, arra kérve minden hajléktalant, hogy vegye igénybe a menhelyeket. Hangsúlyozta, hogy több férőhely van a menhelyeken, mint amennyi hajléktalan.

A kormányfő megerősítette azt is, hogy van elegendő energiatartalék az ország működésének biztosításához. Megjegyezte továbbá, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően „kibírható” az energiaszámla.