Több ezer orvos hiányzik Magyarországon

Úgy látszik, egyre többen gondolják úgy, hogy nem éri meg az orvosi hivatást választani, illetve itthon maradni.

Úgy látszik, egyre többen gondolják úgy, hogy Magyarországon nem éri meg az orvosi hivatást választani, vagy legalábbis itthon dolgozni. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb Egészségügyi statisztikai évkönyvéből ugyanis megtudtuk: 2015-ben az orvosok országos nyilvántartásában 63 460 szakember szerepelt, ám a valóságban csupán 35 854-en tevékenykedtek a hazai egészségügyi ellátásban. A többiek nyugdíjasok, szülési szabadságon vannak, és a szakértők szerint sokan külföldre mentek dolgozni. Jelzi a helyzet súlyosságát az is, hogy a mutatók folyamatosan romlanak: 2015-ben már 3140-nel kevesebb praktizáló orvos volt hazánkban, mint egy évvel korábban. A KSH szerint ugyanis 2014-ben még közel 39 ezer, 2013-ban pedig 37 700 orvos tevékenykedett. Az üres állások száma is emelkedett az utóbbi években, ez 2015-ben 2039 volt, 500-zal több annál, amennyit 2010-ben regisztráltak.

Több szempontból is érdekesek az adatok: 2005-ben még csak 35 ezer orvos szerepelt a nyilvántartásban, 2015-ben viszont már 63 ezer volt ez a szám. Az adatbázisban szereplők nagy része azonban nem végez aktív betegellátást, ami abból látszik, hogy a dolgozó orvosok száma egy évtized alatt csupán háromezerrel lett több, miközben 28 ezerrel többen vannak a nyilvántartásban.

Ez is alátámasztja, hogy egyre nagyobb a szakmából kiöregedő, nyugdíjas orvosok száma, és őket nem pótolja megfelelő ütemben a fiatal generáció; sokan döntenek úgy, hogy inkább külföldön próbálnak érvényesülni. Ezt lapunknak Póta György, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnöke is megerősítette. Ő korábban már többször felhívta a figyelmet arra, hogy a gyermekorvosok tekintetében különösen nagy a baj, az sem életszerűtlen, hogy tíz év múlva az ország egyes részein egyáltalán nem lesz megfelelő gyermekorvosi ellátás. Szerinte legalább tízezer olyan orvos szerepel a nyilvántartásban, aki szakmailag kiváló, itthon volna a helye, mégsem hazánkban dolgozik.

A KSH statisztikája rávilágít más, a szakmát érintő problémákra is. Jól látszik például, hogy miközben 35 700 dolgozó orvos szerepel a listában, a betöltött orvosi állások száma ennél jóval magasabb, 41 200. Eszerint 5400-zal több a betöltött állás, mint ahány orvos egyáltalán dolgozik Magyarországon. Ennek oka az lehet, hogy a kórházak csak akkor kapnak működési engedélyt, ha bizonyos állások betöltöttek. Éppen ezért törekednek rá, hogy papíron ezzel ne is legyen probléma.

– Azokat az orvosokat, akiknek több érvényes szakvizsgájuk van, gyakran többszörösen elszámolják a munkahelyek. Mindezt azért, hogy meglegyen a megfelelő orvoslétszám – mondta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Magyar Nemzetnek. Ilyenkor persze fizetést nem két főállás után kapnak az érintettek. Éger István szerint ilyen esetben előfordulhat, hogy valaki a napi óraszámát két szakmában dolgozza le, például praktizál az ortopédián és a traumatológián is négy-négy órát. A kamarai elnök úgy véli, nincs teljes rend a nyilvántartásban, az adatszolgáltatást ugyanis a különböző érdekek is befolyásolhatják. Nem ugyanabban érdekelt egy intézmény, ha működési engedélyt akar, vagy ha finanszírozást kell kérni. Ugyanakkor leszögezte: sajnos a számok abban nem tévednek, hogy valóban csökken a dolgozó orvosok száma.

Egyre kevesebben vannak a mutatók szerint a szakorvosok is; a szakképesítést szerzettek száma 2005-ben 1546 volt, és egészen 2009-ig 1500 körüli is maradt. A következő években már inkább csak 1300 körül mozgott azok száma, akik valamelyik területből sikeresen szakvizsgáztak. 2015-ben azonban jelentős visszaesés tapasztalható: már csupán 936 volt a frissen végzett szakorvosok száma. Éger István szerint mára a munkaerőpiac átalakult, így a frissen diplomát szerezett, még nem szakvizsgázott orvosok is könnyen el tudnak helyezkedni külföldön. Ott is megkezdhetik a szakképzést, emiatt lehet, hogy kevesebb az itthon képzett orvos.

Hogy az aktuális hiányszakmákat feltöltsék, a rezidensek számára ösztöndíjat írtak ki, melyre február 6-ig pályázhatnak az érintettek. A hiányszakmás ösztöndíj összege havi 150 ezer forint. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ legfrissebb, lapunk által megismert adatai szerint mindenhol hiányszakmának számít például az érsebészet, a pszichiátria, a gyermek- és ifjúságpszichiátria, a fül-orr-gégészet, az igazságügyi orvostan, az ortopédia és a traumatológia. Mindezek mellett Budapest kivételével az egész országban hiányszakmának minősül az infektológia, a sürgősségi orvostan, a patológia, a radiológia és a sebészet.

A hiányszakmás ösztöndíj mellett februárig pályázhatnak a szakorvosjelöltek a havi nettó 100 ezer forintot jelentő Markusovszky Lajos-ösztöndíjra, míg a leendő sürgősségiorvostan-szakorvosok a havi 200 ezer forintot jelentő Gábor Aurél-, a csecsemő- és gyermekgyógyász-szakorvosi pályára készülők pedig a szintén ennyi pénzzel járó Méhes Károly-ösztöndíjra jelentkezhetnek.

Az idén egy új pályázatot is kiírtak, a Flór Ferenc-ösztöndíjra a honvéd-, katasztrófa- és rendvédelem-orvostan szakorvosi pálya jelöltjei jogosultak, a nyertes folyamodók havi nettó 200 ezer forintot kaphatnak. Sipka Balázs, a Magyar Rezidensszövetség elnöke szerint az elmúlt esztendőkben egyre többen vették igénybe ezeket a lehetőségeket.

Az egészségügyért felelős államtitkárság tájékoztatása szerint a 2017-ben nyújtott több mint 1,5 milliárd forintos keretösszeg lehetővé teszi, hogy minden frissen végzett fiatal orvos részesülhessen a támogatásban, ha a pályázati kiírásban meghirdetett feltételeket vállalja, és azoknak megfelel. A meghirdetett ösztöndíjpályázatra a korábbi években eddig több mint 4,5 milliárd forintot fordított az állam. Az ösztöndíjakat eddig csaknem 3500 fiatal orvos vette igénybe.