Tovább nő a kormányzati vízfej

Az ígéretek ellenére szépen felhizlalták az állami vezetők apparátusát. A legtöbb államtitkár a humántárcánál dolgozik.

Megállíthatatlannak látszik az állami vezetők számának növekedése. A harmadik Orbán-kormányban már 106 helyettes államtitkár dolgozik a tíz miniszter és az 55 államtitkár mellett – ez derül ki a kormányzati honlapon szereplő adatokból. Pedig Orbán Viktor miniszterelnök még 2010-ben, kormánya bemutatásakor azt ígérte, hogy a Fideszre és a KDNP-re, illetve a nemzeti együttműködés rendszerére „sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem lesz jellemző, nem fér bele”. Ehhez képest bár miniszterből valóban kevesebb van, mint a szocialista–liberális kormányok idején, alig hét év alatt elszabadult az államtitkárok és helyettes államtitkárok száma, és ez a csoport mára kétszer akkora, mint 2010 előtt volt.

Legutóbb a múlt pénteki Magyar Közlönyben jelent meg, hogy három új helyettes államtitkárt nevezett ki, egyet pedig felmentett a miniszterelnök a Balog Zoltán által vezetett Emberi Erőforrások Minisztériumánál, ahol már eddig is 18-an dolgoztak ilyen pozícióban. Így most a tárcának a miniszter mellett tíz államtitkára és húsz helyettes államtitkára van. Ettől alig valamivel marad el a több mint egy éve állami bürokráciacsökkentést hirdető, Lázár János által vezetett Miniszterelnökség. Ott a kormányzati holnap adatai szerint nyolc államtitkár és 19 helyettes államtitkár dolgozik.

A dobogó harmadik fokára a Nemzetgazdasági Minisztérium állhat fel, 7 államtitkárral és 17 helyettes államtitkárral.

A középmezőnyben kapott helyet a minisztériumok között a fejlesztési, illetve a földművelésügyi tárca, előbbiben 6 államtitkár és 11 helyettes államtitkár van, utóbbinál ez a szám 6 és 10, de a Szijjártó Péter által vezetett Külgazdasági és Külügyminisztériumban is 5 államtitkár és 9 helyettes államtitkár dolgozik. A sereghajtók közé tartozik a belügyi tárca (3, illetve 9), az Igazságügyi Minisztérium (4, illetve 6) és a Rogán Antal miniszter által irányított Miniszterelnöki Kabinetiroda (4, illetve 2). A Honvédelmi Minisztériumnak pedig csak 2 államtitkára és 3 helyettes államtitkára van.

Mivel a kormány tagjainak az alaptörvény szerint csak a miniszterelnök és a miniszterek számítanak, ebben az összehasonlításban az Orbán-kormányok nem állnak rosszul a korábbi kabinetekhez képest. Jelenleg Orbán Viktor kormányfővel és helyettesével, Semjén Zsolttal, illetve a miniszterekkel és államtitkárokkal együtt a kormánynak 67 tagja van. Ehhez képest a Bajnai-kormány 2010-ben a kormányfő mellett 15 miniszterrel, 20 államtitkárral, és 49 szakállamtitkárral (utóbbi tisztséget 2006-ban vezették be, lényegében a helyettes államtitkároknak felelt meg) köszönt le. Vagyis kormánytagból Bajnai Gordon idejében 85 volt. Viszont ha a helyettes államtitkárokat is számítjuk, a mostani 173-as szám ennek már több mint a duplája.

Fokozatosan hízott fel 2010 után a minisztériumi vezetők száma. A második Orbán-kormány a megalakulásakor nyolc csúcsminisztériummal jött létre, 42 államtitkárral és 54 helyettes államtitkárral indítottak. 2012-ban csak a helyettes államtitkárokból már 78, 2014-ben pedig 80 szolgált a minisztériumi vezetésben. Az összesített, helyettes államtitkárokat is tartalmazó adat így – derül ki a Blikk egy korábbi összeállításából – 2015 nyarára 163-ra hízott. Furcsa módon akkor is növekedés volt, amikor a kormány bürokráciacsökkentést, vagyis az állami alkalmazásban állók létszámának jelentős mérséklését hirdette meg. Bár eddig 39 központi hivatalt és minisztériumi háttérintézményt szüntettek meg jogutódlással, maga Lázár János ismerte el, hogy a harmadik Orbán-kormány idején nem csökkent, hanem nőtt a közszférában foglalkoztatottak száma. Úgy fogalmazott tavaly októberben: „Egyre többen vagyunk, ami nem biztos, hogy jó.” Mostanra a helyzet tovább romlott, hiszen a helyettes államtitkárokat is tartalmazó összesített lista 173-nál jár.

Helyettes államtitkárok serege mellett magas a különféle biztosként vagy megbízottként foglalkoztatottak aránya is. A Kormány.hu oldal adatai szerint miniszteri biztosból jelenleg 65 van, a legtöbb, 28 a Miniszterelnökségen, de például a Balog Zoltán által vezetett humántárcánál is 13 ilyen pozíciót tartanak fenn. A kormányfő mellett 5 miniszterelnöki biztos dolgozik, továbbá jelenleg 14 miniszterelnöki megbízott és 15 kormánybiztos is tevékenykedik az Orbán-kormányban.

Mivel a kormányzati vízfej egyre duzzad, emelkednek az erre fordított kiadások is. Alig egy éve például a felső vezetők fizetése (a rekordszámú miniszteri biztossal együtt) sajtóbeszámolók szerint éves szinten 2,4 milliárd forint körül járt. Pontos összeget nehéz megállapítani. Ami biztos, hogy a miniszterelnök havi bruttó illetménye 1 507 400 forint, és tavaly ehhez jött 200 ezer forint kafetéria (továbbá az országgyűlési képviselői tiszteletdíj, ami 224 363 forint). A miniszteri illetmény 1 101 900 forint, ehhez szintén jönnek béren kívüli juttatások és autóhasználat, ahogy az államtitkárok esetében is, ahol a havi illetmény 997 200 forint. Nehezebb az összesítés a helyettes államtitkároknál, mert ez a kör az illetményalapon felül jogosult lehet illetménykiegészítésre, vezetői illetménypótlékra, kaphat célprémiumot, illetve a miniszter az illetményt legfeljebb 30 százalékkal emelheti. A helyettes államtitkárok nagyjából 700–900 ezer forint között kereshetnek havonta, amihez járhat egyéb juttatás, például napidíj, hivatali lakás, személyes autóhasználat, de akár ruhapénz is.

Mintegy 2 milliárd forintot költött 2016 második felében a kormány külföldi kiküldetésekre – derült ki a Mesterházy Attila (MSZP) által kikért adatokból, amelyeket a Bors gyűjtött össze. A listában több érdekes tétel is feltűnik. A humántárcánál több dolgozó látogatott el A házasság globális fóruma című hatnapos konferenciára a Dél-afrikai Köztársaságba 2,17 millióért. Szintén Dél-Afrikába küldte két emberét a Fazekas Sándor által vezetett földművelésügyi tárca, a szakértők 15 napon át tanulmányozhatták a veszélyeztetett növény- és állatfajokat, 1,8 millió forintért. Két másik hivatalnok a mexikói Cancún tengerparti üdülővárosba juthatott el konferenciázni 18 napra, 848 ezer forintért. A legbizarrabb tétel az az írországi út, amelynek keretében a sertések farokrágását és -kurtítását tanulmányozhatta valaki három napig, 306 ezer forintból. A Miniszterelnökségtől pedig valaki elmehetett Szalonna és Bandája ukrajnai koncertjére 49 ezer forintból, míg két beosztott 25 ezres napidíjat kapott azért, mert részt vett egy szlovákiai és egy romániai szentmisén Márton Áron püspök halálának 36. évfordulóján. (MN)