Átlagosan 7,8 napig marad kórházban az, aki fekvőbeteg-ellátásra szorul Magyarországon – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legújabb, a 2015-ös adatokat feldolgozó egészségügyi statisztikai évkönyvéből. Az érintettek köre pedig változatlanul igen széles: bár az összes, kórházban töltött ápolási nap mennyisége fokozatosan csökkent az elmúlt években, 2015-ben is meghaladta a 18,6 milliót. Ez pedig azt jelenti, hogy egy átlagos magyar – életkortól függetlenül – évente csaknem két napot kórházban tölt – erre hívta fel a figyelmet lapunkhoz eljuttatott közleményében az NN Biztosító Zrt.
Korábban Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár is megerősítette, hogy a mutatók szerint az OECD országai között az átlag fölött van a kórházban töltött napok száma, vagyis hazánkban az egészségügyi ellátás kórház- és ágycentrikus.
A kórházi ápolás átlagos időtartama persze jelentősen eltér aszerint, hogy milyen területen kap kezelést a beteg. A legrövidebb ápolási idő például – nem meglepő módon – a szülészeti és fül-orr-gégészeti osztályokra jellemző, ahol általában 3-4 napot töltenek el a betegek. Jóval hosszabb viszont a kórházban töltött idő az ideg- és belgyógyászati osztályoknál – itt átlagosan 7-8 napot vesz igénybe az ápolás –, az átlagnál jóval hosszabb időt pedig a krónikus betegeket kezelő kórházi részlegek fordítanak egy ellátottra.
A sebészeti – illetve baleseti sebészeti – osztályokon 4,8 napot töltöttek a betegek 2015-ben: ez ugyan elmarad az átlagtól, ám itt figyelembe kell venni, hogy egy traumatológiai kezelésben részesülő sérült a kórházi kezelés után rendszerint még hetekig otthoni ápolásra, illetve utókezelésre – például gyógytornára – szorul.
– Egy kórházi kezelés több szempontból is komoly megterhelést jelent a családnak. Amellett, hogy magának a kezelésnek is lehetnek a beteget terhelő költségei, a munkából való kimaradás miatt kieső jövedelemmel is számolni kell. Az utókezelés és a felépülés sokszor hosszadalmas és anyagilag megterhelő folyamat lehet, hiszen egy egyszerű végtagtörés is több mint egy hónapos kiesést jelenthet – nyilatkozta Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője.
Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója korábban arról beszélt a Magyar Nemzetnek: a magyar lakosság egészségi állapota nemzetközi összehasonlításban is rossz, ezért az átlagnál magasabb az igény az egészségügyi ellátásra.
Magyarországon egyébként ezer lakosra 7,1 kórházi ágy jut, miközben az uniós átlag 5,2, tehát hazánkban az adatok szerint jóval több kórházi ágy érhető el, mint az EU más országaiban. Szakmai körökben gyakori az a vélemény, hogy a felesleges kórházak megszüntetése mellett az egynapos sebészeti ellátást (ahol nem szükséges a kórházban tölteni az éjszakát) kellene fejleszteni. Ezzel és a szakrendelők megerősítésével nem lenne olyan nagy probléma az orvos- és nővérhiány sem.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint 2015-ben közel 2,4 millió beteget bocsátottak el a kórházak az osztályaikról, közülük valamivel több mint kétmillió pácienst engedtek haza, 231 ezer ember került át más osztályra, és 83 ezer beteg vesztette életét. Mindeközben azonban egynapos ellátás keretein belül mindössze 249 ezer embert kezeltek.
