Vagyonokat fizethet vissza a NAV

Az ombudsman szerint alaptörvény-ellenes az adóhivatal gyakorlata, sok pénz járhat vissza az élettársaknak.

Évek óta sérti az alaptörvényt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) gyakorlata, amely szerint a hivatal a megözvegyült bejegyzett élettársak esetén öröklési illetéket szab ki, noha a házastársakhoz hasonló illetékmentességet kellene élvezniük az élettársaknak is. Ezt állapította meg decemberi jelentésében az alapvető jogok biztosa. Székely László szerint az adóhivatal tévesen állapított meg a megözvegyült élettársak részére ingatlanöröklés esetén 9 százalékos, egyéb esetben pedig 18 százalékos illetékmegfizetési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy az ombudsmani álláspont alapján egy 15 millió forint értékű lakás öröklése esetén az adóhivatal jogtalanul szabott ki közel másfél millió forint illetéket. De egy hárommillió forint értékű autó esetén arányaiban még nagyobb összeget szedhetett be az állami szerv, több mint félmillió forintot.

 Az alapvető jogok biztosa ezért felkérte Tállai Andrást, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős és parlamenti államtitkárát – mint az adóhivatal irányítóját –, hogy intézkedjen a téves gyakorlat alapján kiszabott öröklési, valamint ajándékozási illetékek visszafizetéséről. Egyben felhívta Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és az államtitkárt, hogy a jövőben egységesen járjanak el a szabályok értelmezése során.

Székely Lászlóhoz a Háttér Társaság nevű egyesület fordult több olyan esetről is beszámolva, amikor az adóhivatal megözvegyült bejegyzett élettársak esetén szabott ki örökösödési illetéket.

Ráadásul a társadalmi szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy az adóhivatal gyakorlata nem egységes az illetékfizetés tekintetében, ami az egyenlő bánásmód követelménye szempontjából is súlyosan aggályos. Példaként említették, hogy a NAV Központi Hivatala 2011-ben, majd később a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó-főigazgatósága is azt állapította meg, hogy a házastársakkal azonos módon kell megítélni a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőket. De olyan is előfordult, hogy az elsőfokú adóhatóság nem állapított meg illetékmentességet, a másodfokú adóigazgatási szerv viszont már igen.

Az alapvető jogok biztosa ez után megkereste az adóhivatalt és a nemzetgazdasági tárcát is. A két szervezet lényegében azonos módon arra a következtetésre jutott, hogy a bejegyzett élettársak vagyonszerzéseit illetően a házastársakra vonatkozó illetékkedvezményi szabályokat nem lehet érvényesíteni. Tehát jogosan szabta ki a NAV a kilenc- és 18 százalékos illetékeket.

Ugyanakkor éppen ezzel ellentétes álláspontra helyezkedett Trócsányi László. Az igazságügy-miniszter azt állapította meg, hogy azokban az esetekben, amikor a jogszabályok a házastársakra vonatkozó kötelezettségeket vagy jogokat állapítanak meg, azok a bejegyzett élettársakra is érvényesek, méghozzá külön utalás nélkül. A miniszter közölte, hogy a jogalkotó eredeti szándéka szerint a bejegyzett élettársakat mindazok a jogszabály szerint járó – adójogi, munkajogi, szociális, bevándorlási, honosítási – kedvezmények megilletik, amelyek a házasságban élők számára biztosítottak. A tárcavezető a témában megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságért felelős államtitkárát is, aki ugyanerre a következtetésre jutott.

Székely László jelentésében megállapította, hogy az NGM, illetve a NAV által követett jogértelmezés súlyos veszélyeket is hordoz magában. Ugyanis – mint írta – ha más területeken is hasonló hozzáállással viszonyulnának a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőkhöz, a jogintézmény kiüresedne. Az ombudsman kiemelte, súlyosbítja a helyzetet, hogy az adóhivatal téves gyakorlata hátrányos helyzetbe hozza a szexuális kisebbségbe tartozó személyeket is – így a homoszexuális kisebbséget –, ugyanis a számukra biztosított illetékmentesség helyett illetékfizetésre kötelezi őket. Utóbbi csoport esetében ráadásul különösen diszkriminatív az adóhivatal gyakorlata, ugyanis Magyarországon nem engedélyezett az azonos neműek házasságkötése.

Azt egyelőre nem tudni, hogy az adóhivatal eleget tesz-e az ombudsman felhívásának, és visszafizeti-e a jogtalanul kiszabott illetékösszegeket, ugyanis tegnap hiába kerestük meg kérdéseinkkel a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, lapzártánkig nem kaptunk válaszokat. Az NGM pedig csak annyit válaszolt, hogy jelenleg tanulmányozzák az ombudsmani állásfoglalást, ám a tárca a törvényi határidőre figyelemmel alakítja ki majd az álláspontját. Így még azt sem lehet tudni, hogy mekkora összeget kellene visszafizetnie az adóhivatalnak, és hogy hány adófizetőt érint a tévesen beszedett pénzek ügye. Mindenesetre Székely László azt kérte, hogy a törvényi határidőn belül térítse vissza a hivatal az illetékösszegeket.

A bejegyzett élettársi kapcsolat nyilvántartásba vételét 2010. január 1-je óta mind az azonos, mind a különnemű párok kérhetik. Az élettársak szándékukat a fővárosi kerületi, a megyei jogú városi, valamint a járási hivatal székhelye szerinti képviselő-testület hivatalának anyakönyvvezetőjénél jelenthetik be. A kapcsolat létesítése iránti szándékot együttesen, személyesen kell bejelenteni, amelyről az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet vesz fel. Az eljárás illetékmentes.