Az állami Eximbank 2015-ös pályázatán 16 milliárd forint vagyonkezelésének jogát nyerte el az a GB & Partners nevű cég, melynek tulajdonosi köre Rogán Antalhoz köthető. E tendernek a részleteire kíváncsi Schiffer András, aki annak idején adatigényléssel fordult a Külgazdasági és Külügyminisztérium által felügyelt pénzintézethez, de kérelmét elutasították. Az LMP-s perre ment a közérdekű információkért, ezen – végéhez közeledő – eljárás tárgyalása zajlott szerdán a Fővárosi Törvényszéken.
A jogvita már ott tart, hogy az alperes részben elismerte a követelés alapját, és hajlandó kiadni a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. pályázati anyagát, ám kitakarva azokat a részeket, amelyek szerintük üzleti titkot képeznek. A felperes Schiffer álláspontja szerint azonban a vesztes cégek pályázata is közérdekből nyilvános, hiszen – mint mondta –
az ilyen ügyekben az információszabadság lényege éppen az, hogy a közvélemény számára kiderüljön, miért pont az nyerte el a zsíros megbízást, akit győztesként hirdettek ki.
A bank viszont a vesztes pályázók aktáival kapcsolatban hajthatatlan, azt mondják, ezek kiadására ők nem jogosultak. Schiffer ellenben leszögezte, mindenkinek, aki állami cég vagy más állami szerv tenderén elindul, tisztában kell lennie azzal, hogy az átadott információk a köz érdeklődésére számot tartanak.
Arra is kitért, hogy a pénzintézet nem hivatkozhat csak úgy az infotörvény azon kitételére, miszerint az adatszolgáltatás megtagadható, ha aránytalan sérelmet okozna. „Ez nem bemondásra megy, bizonyítani kell” – fogalmazott Schiffer András.
Nem volt teljes egyetértés a peres felek között abban a kérdésben sem, hogy a pályázaton részt sem vett, azonban a dokumentációban a pályázók referenciáiként bemutatott cégekkel kapcsolatos információk nyilvánosak-e. Schiffer szerint ha ily módon üzleti titkok kerültek a dokumentumokba, amiknek közléséhez az érintett vállalkozás nem járult hozzá, a titoksértés már akkor megvalósult, amikor a pályázó a pályáztatóhoz eljuttatta ezeket. Ugyanakkor jelezte, azt el tudja fogadni, ha a bíróság úgy dönt majd, hogy a részt nem vett cégek adatait ki kell takarni.
A per lényegét Schiffer András úgy összegezte, azt kell eldönteni, melyik a fontosabb érdek: hogy a nyilvánosság megismerje egy állami cég pályázatának részleteit, vagy a pályázók adatainak bizalmassága.
Az alperes többször jelezte, a nyertes cég anyagának szerintük kiadható 95 százalékát mostanra elektronikusan már eljuttatták Schifferhez, aki azonban előrebocsátotta, ez a per kimenetelét nem befolyásolja, tudniillik a jogvita fő kérdése a korábbi adatigénylés elutasításának jogszerűsége. Ez pedig – magyarázta a felperes – akkor is jogellenes volt, ha az alperes időközben részint meggondolta magát.
Az említett fájlokat egyébként sem Schiffer, sem a bíróság nem tudta megnyitni, hiába próbálták a tárgyalóban lévő számítógépen használni az alperes által küldött adathordozót, amit előzőleg a törvényszéki informatikusok vírusvizsgálatnak vetettek alá. E szűrés eredményét fel is olvasta a bíró:
„kártevők száma nulla”.
Schiffer erre a megjegyzésre mosolyogva ingatta a fejét.
###HIRDETES2###
