Veszélyes mellékhatások

Sokszor hónapokig ki sem derül, ha valakinek az egyre súlyosabb panaszait egy rendszeresen szedett orvosság okozza.

Aggasztó jelenségre hívták fel szakértők a Magyar Nemzet figyelmét. Hazánkban ugyanis könnyen előfordulhat, hogy hónapokig ki sem derül, ha valakinek az egyre súlyosabb panaszait egy rendszeresen szedett orvosság okozza. Bár a lapunknak nyilatkozó szakemberek szerint az utóbbi években tájékozottabbak lettek a betegek, ám az érintettek, a gyógyszerészek és az orvosok nem mindig jelentik, ha problémát tapasztalnak egy-egy szerrel kapcsolatban. Enélkül pedig esély sincs a változásra.

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) legfrissebb adatai is azt mutatják, hogy Magyarország jelentős lemaradásban van e területen. A 2015. májusi adatok szerint míg az Egyesült Államokban egy év alatt 920 ezernél is több mellékhatás-bejelentés érkezett az illetékesekhez, addig ez a szám Franciaországban közel 236 ezer, Magyarországon 1493. Egymillió lakosra így az Egyesült Államokban 2933 bejelentés jutott, Franciaországban 3593, míg hazánkban csak 151.

Arról, milyen nehezen is derülhet ki, hogy a panaszokat valójában az orvosságok mellékhatása okozza, egyik olvasónk, Pálinkás Éva beszélt lapunknak. Az asszonynak vérnyomásproblémáira írtak fel két gyógyszert, ám mellékhatásként köhögés és reflux is jelentkezett nála. Négy hónap után derült ki, hogy tüneteit a gyógyszerek okozzák. Addigra már gyomortükrözésre is elküldték. Később másik gyógyszert kapott a vérnyomására, ám emiatt légúti fertőzés alakult ki nála. Mint mondta, a betegtájékoztató szerint ez tízből egy esetben fordul elő.

Ilku Lívia, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének igazgatója szerint az orvosok és a gyógyszerészek számára kötelező, hogy jelentsék a mellékhatásokat az OGYÉI-nek, de ezt a betegek is megtehetik, bár ezen a területen a magyarok egyelőre meglehetős lemaradásban vannak. A szakember szerint mindig fel van sorolva a betegtájékoztatóban, hogy milyen mellékhatások, milyen gyakorisággal fordulhatnak elő. Ezeket számszerűen mérik, a cégek és a gyógyszerügyi hatóság folyamatosan monitorozzák a visszajelzéseket. Ha mégis gyakrabban fordul elő egy mellékhatás, vagy újak jelentkeznek, akkor lehetséges, hogy újra kell vizsgálni a terméket vagy változtatni a betegtájékoztatón; szélsőséges esetben az engedélyt is visszavonják.

A forgalmazónak időnként kötelező benyújtani a szer előny-kockázat értékelését, ám ez alapján az Európai Gyógyszerügynökség 2012 és 2015 között egy esetben sem vont vissza gyógyszert, és arra sem volt példa, hogy felfüggesztettek volna forgalomba hozatali engedélyt. Változtatást 2012-ben 3, 2015-ben viszont már 133 esetben kértek. Egy átlagfogyasztó Ilku Lívia szerint gyakran azt sem feltétlenül tudja, hogy gyógyszert, vagy étrend-kiegészítőt hoz-e el a patikából. Az öngyógyszerezést (ez gyakorlatilag arra utal, amikor az orvos helyett a betegek egymástól is elfogadják az orvosságokat) kiszolgáló piac viszont ezzel párhuzamosan folyamatosan növekedett az utóbbi időben. Mint korábban már beszámoltunk róla, évente legalább 320 millió doboz gyógyszert fogyasztanak a magyarok, ebből körülbelül 170 millió a vényköteles. Riasztó tény, hogy akik nem patikából vásárolnak, azok 26 százaléka az utcai piacokon, vásárokban szerzi be a termékeket, 17 százalék pedig az interneten.

A betegek gyógyszerszedéssel kapcsolatos szélsőséges viselkedéséről és a mellékhatásokról érdekes képet adott Patrik Zsuzsanna szakgyógyszerész is. Szerinte sokan nem is mennek vissza ugyanahhoz az orvoshoz, nem mondják el az előzményeket, így ki sem derülhet, hogy esetleg mellékhatás okozza a problémát. – Sokan pánikszerűen rohannak egyik orvostól a másikig mindennel, mások pedig csak akkor mennek, amikor már tényleg nagy a baj. A középutat nem találják. Nagy gond az is, hogy előfordul, mást kommunikál az orvos, a gyógyszerész és a reklámok is, és egyre nagyobb a bizonytalanság a betegekben – mondta Patrik Zsuzsanna. Arra a kérdésre, hogy mellékhatás miatt a gyógyszerésztől kérnek-e segítséget, úgy válaszolt: ez a patikájukban ritkának számít, 28 év alatt alig találkozott ilyen beteggel.

Bárdos Judit háziorvos a témával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet: fontos, hogy a terápiát mindig a háziorvos állítsa össze, ugyanis manapság sajnos gyakori, hogy a „szomszéd által áthozott” gyógyszerekkel próbálja kezelni magát valaki.

Engedélyezési protokoll

Egy gyógyszer visszavonását a mellékhatások miatt kérheti az illetékes, engedélyt kiadó gyógyszerügyi hatóság, illetve előfordulhat, hogy ezt a forgalmazó cég kezdeményezi. Hogy a vizsgálatok során tapasztalt mellékhatások ellenére piacra engedhető-e egy termék, vagy sem, minden esetben a hatóság mérlegeli. Mindig a cég feladata, hogy összegyűjtse a gyógyszerhez kapcsolódó vizsgálati eredményeket, később ezt továbbítják a hatóságnak. Az állatkísérletek után négy fázisban kell vizsgálni a termékeket. Elsőként egészséges önkénteseken, majd betegek kis csoportján, aztán a nagyobb populációban vizsgálják a gyógyszer hatását. Ezután az elkészült dokumentációt benyújtják a gyógyszerhatóságnak, ott döntenek arról, hogy engedélyezik-e a gyógyszert.