„A Miniszterelnökség kezdeményezi Pest megye nevének Pest-Pilis megyenévre történő módosítását” – áll a Pest megyei közgyűlés pénteki ülésének egyik előterjesztésében. A példa nélküli névváltoztatási kezdeményezést az Index szúrta ki elsőként. Az indoklás szerint a megye elnevezése „ma nem tükrözi teljesen a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország mai területén meglévő örökségét”.
Később Ambrus András, a Pest Megyei Önkormányzat sajtófőnöke az MTI-t arról tájékoztatta, hogy nem döntöttek a képviselők Pest megye nevének Pest-Pilis megyére módosításáról a pénteki közgyűlésen. Úgy határoztak, hogy a kérdésről csak a várható következmények teljesebb megismerése után határoznak. Nincs ugyanis elegendő információjuk a névmódosítással járó pénzügyi hatásokról (például hogy mit von maga után a közigazgatási és egyéb szervezetek átnevezése), valamint a névváltoztatás egyéb társadalmi-gazdasági következményeiről – közölte a sajtófőnök.
Pest és Pilis vármegyék 1467-ig önállóak voltak, ekkor egyesültek hivatalosan, de valójában már korábban is közös közgyűléseket tartottak. 1569-ben Solt vármegyét csatolták Pest-Pilishez, 1876-ban pedig Kiskunt, így a megye neve 1950-ig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye volt, akkor egyszerűsítették vissza Pest megyének.
Ambrus András felidézte: az elnevezés kérdése a rendszerváltozás idején is felmerült, de az 1989-ben felállított ideiglenes bizottság nem tartotta időszerűnek a változtatást, és a megyei szereplők nagy többsége sem támogatta. Az ellenzők a jelentős anyagi következményeket hozták fel érvként, a támogatók a Pest-Pilis megyenevet javasolták.
A közgyűlés 31 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett döntött pénteken.
