A Demszky-korszakban, 2002-ben kitalált konstrukció akkor bicsaklott meg, amikor a Rác Nosztalgia Kft. 2010 előtt a csőd szélére jutott, s 6,4 milliárdos kölcsönszerződését az állami bank felmondta. A kamatokkal együtt több mint 7 milliárdos hitelkövetelést a főváros még az előző ciklusban 2,2 milliárd forintért megvásárolta, a befektetőkkel először csődegyezséget kötött, ám az immár hét éve üresen álló, állagában folyamatosan romló ingatlanegyüttes működtetéséhez nem találtak befektetőt, pedig csaknem egy éve még egy kínai partnerrel is tárgyaltak. A főváros így nem tudta megszerezni a Rác fürdő és a mellé épített luxushotel tulajdonjogát annak ellenére sem, hogy kifejezetten erre a célra hozott létre egy önkormányzati céget, a REK Rác Fürdő Eszközkezelő Kft.-t. A cég 2016-os beszámolóját a múlt héten tárgyalta a fővárosi pénzügyi és ellenőrző bizottság. Szaniszló Sándor, a testület MSZP-s elnöke érdeklődésünkre elmondta: ki kell várni az eljárás végét, majd a főváros akár nyílt nemzetközi pályázaton is értékesíthetné a kincset érő vagyont, és így Budapest is jól járna.
A REK Kft. beszámolójában közölte: a Fővárosi Törvényszék gazdasági kollégiuma előtt folyamatban lévő felszámolási eljárásban mindkét beruházó céggel szemben nyilvántartásba vették hitelezői igényüket.
A magántulajdonosok egyébként egy éve még alig több mint 600 millió forintra tették a rohamosan pusztuló Rác fürdő megnyitásához szükséges összeget. A városvezetés szerint ez az összeg ma akár több milliárd forint is lehet, s az elhúzódó felszámolás miatt a nyitásra még éveket is várhatunk.
