Nem csupán az államosítás, a jelentős elvonások, a növekvő bürokrácia, a folyton változó jogi környezet és a rezsicsökkentés sodorta 130 éves működésének egyik legnagyobb válságába a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit (FKF) Zrt.-t – derült ki a lapunknak átadott városházi belső ellenőri (vagy ahogy írták: tanácsadói) jelentésből. A Főpolgármesteri Hivatal belső ellenőrzési osztálya által készített és a főjegyző aláírásával hitelesített dokumentum – megerősítve a Magyar Nemzetben egy hangfelvétel alapján csaknem három hónappal ezelőtt megírt állításokat – egyebek között leszögezte: a cég tervezését „erős és kiszámíthatatlan politikai hatások” érik, a közbeszerzéseknél pedig ugyancsak „erős külső ráhatások” tapasztalhatók. Utóbbival kapcsolatban a vizsgálatot végzők azt írták: „Valamely érdekcsoportnak kedvezés (de le van papírozva)”. Kiemelt része a jelentésnek, hogy „a szervezeten belül 7-8 informális hálózat működik”, ami a napi tevékenységtől veszi el az energiákat. Mint írták, ezek közül négy-öt erős külső támogatást élvez, ami megnehezíti, esetenként ellehetetleníti az indokolt cseréket, főleg vezetői szinten.
Ugyanakkor Csontos István, az FKF vezérigazgatója lapunknak elmondta: lemondását nem a belső ellenőri jelentés miatt nyújtotta be, amelyet egyébként még csak nem is látott. – Tarlós István főpolgármesterhez fordulok, ugyanis az ügymenet szerint egy ilyen jelentést a mindenkori vezérigazgatónak is látnia kell, sőt a megállapításokra reagálni is köteles. – Felőrlődtem a belső harcokban, pedig az elmúlt években többmilliárdos tartalékot tudtunk fölhalmozni a cég belső átszervezésével. Ez a fedezete az idei, átlagosan 6,4 százalékos béremelésnek, valamint a több mint 200 ezer forintos, minden FKF-esnek járó juttatásnak. Tettük mindezt annak ellenére, hogy az állam a tavaly óta már az összes bevételt beszedő, majd jelentősen csökkentett arányban visszaosztó Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. közreműködésével összesen 7 milliárd forintot vont el az FKF-től. Ebben benne vannak azok a terhek és járulékok, amelyekkel az elmúlt években sújtották az ágazatot – mondta Csontos István. Szerinte a lapunk által idézett hangfelvételnek, amely az ő és a szakszervezeti vezetők megbeszélésén, de a tudta nélkül készült, csak az volt a célja, hogy ártsanak neki. Ugyanakkor a főpolgármester bejelentése szerint május 31-éig még hivatalában lévő vezérigazgató kérdésünkre, milyen politikai nyomások érték, nem akart részletesen válaszolni, de megerősítette az említett informális hálózatok létét. Arra a fölvetésre, hogy a cégnél 12 vezetőt, köztük őt magát is meghallgatták a belső ellenőrök, Csontos István azt mondta: még tegnap is kértek tőle dokumentumokat. Ha megkapja a Fővárosi Közgyűlés számára készülő végleges jelentést, arra részletesen és írásban fog reagálni.
Tény, a jelentés mellékletében szereplő, az FKF működésének előnyeit, hátrányait és kockázatait fölsoroló táblázat megállapításai között számos pozitívum is van, elsősorban a cég működésének megszervezéséről, miközben több területen beszámolnak szabálytalanságokról, az előírások mellőzéséről. Az ellenőrök megerősítették a hulladékgazdálkodás területén 2010 után megvalósított sok milliárd forintos uniós beruházások, a szelektív hulladékgyűjtés kudarcát, a beszerzett eszközök, célgépek részbeni használhatatlanságát is.
Tarlós István múlt pénteken jelentette be, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel a héten esedékes találkozóján a válságba jutott önkormányzati cégek, kiemelten az FKF helyzetének rendezését is fölveti majd.
