Napi problémákat okoz Magyarországon a gyógyszerhiány

Bizonyos helyettesítő orvosságok csak ötszörös áron kaphatók, előfordul, hogy osztrák patikába küldik a beteget.

Kuslits Szonja
2017. 06. 06. 5:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hiába kommunikálja a gyógyszerhatóság, hogy biztosítva van a betegek hazai ellátása, valójában több, életminőséget meghatározó termékből is hiány mutatkozik. Ráadásul ez évek óta fennálló probléma, ami komolyan megnehezíti a betegek és a gyógyszerészek mindennapjait – mondta lapunknak Patrik Zsuzsanna szakgyógyszerész. A szakember úgy véli, annak ellenére, hogy sokkal több gyógyszer érhető el most, mint 15 éve, jóval nagyobb a hiány, mint akkor, és sok a konfliktus abból is, hogy a beteg nem akar helyettesítő terméket venni.

Jelenleg például ellátási gondok miatt április 7. óta van hiány a Depressan vérnyomáscsökkentőből. A gyógyszerész szerint a betegek sokat panaszkodnak, hogy évek óta ez a gyógyszer van náluk beállítva. Ha nincs, hosszú idő, míg átállítják őket új, más hatóanyag-tartalmú készítményre. Ennek a terméknek ugyanis nincs hasonló helyettesítője, ezért másik vérnyomáscsökkentő gyógyszerre van szükség.

Sokaknak azt tanácsolják, nézzék meg, hátha külföldön, például Ausztriában kapható a termék, az Európai Unión belül ugyanis érvényesek a receptek. Azt azonban nem tudni, hogy mennyivel drágább kint egy ilyen gyógyszer.

Patrik Zsuzsannától megtudtuk azt is: a Bexsero oltásból, amely az agyhártyagyulladás kórokozó baktériumának B törzse ellen nyújt védelmet, idén januárban volt hiány, majd május 29. óta ismét hiánycikk az országban, ezért Ausztriából és Portugáliából származó vakcinával oldják meg az ellátást. – Ez kifejezetten drága, oltásonként harmincezer forint körüli a költsége. Volt olyan időszak, amikor például sokkal drágábban tudtuk csak beszerezni. Kellemetlen volt, mikor az egyik vakcinát 38 ezer forintért vettük, majd később huszonezrekért sikerült ugyanezt megkapni. A gyártók ugyanis hol ennyiért, hol annyiért tudták beszerezni. De én nem adhatom az egyik betegnek ennyiért, a másiknak annyiért. Végül egy középkategóriás árat találtunk ki, de ez jelentős logisztikát igényelt – idézte fel a gyógyszerész. Ebből az oltásból náluk, egy őrbottyáni kisebb patikában havonta 8-10 darabot adnak el, tehát van rá igény, és ha az orvos és a beteg ezt a típusú vakcinát preferálja, hiába volna helyettesítő, ha azt nem fogadják el.

Emellett hosszú hónapokig nem volt Bisoblock nevű bétablokkoló szívgyógyszer sem – erről egyébként nem találtunk tájékoztatást az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) vonatkozó adatbázisában. – Ennek van helyettesítője, lehet például Concort adni, de míg a Bisoblock ára kétszáz forint alatt van, addig a Concor ezer forint felett érhető csak el. A betegeknek pedig nem mindegy, mennyit költenek. Olyan is előfordul, hogy a beteg nem fogadja el a helyettesítőt, mert fél tőle. Ilyenkor általában nem váltanak ki semmit – mondta Patrik Zsuzsanna.

Csak idén 168 termék került fel a hatóság azon listájára, amelyen az ideiglenesen vagy tartósan hiányterméknek minősülő gyógyszerek szerepelnek. Nem könnyű ellenőrizni azt sem, hogy a szedett terméknek mi a megfelelő helyettesítője. A hatóság honlapján elérhető listák ugyanis távolról sem hiánytalanok. A mai napig nem szerepel például a listában a zöld hályogra felírt Cosopt Uno szemcsepp, amellyel kapcsolatban nemrégiben arról számolt be lapunk: akadozik az ellátás, a gyártó csupán a tényleges szükségletek kétharmadát tudja fedezni. Az OGYÉI honlapján elérhető egy úgynevezett helyettesíthetőségi lista, amelyen megtalálható, hogy mely gyógyszereknek ugyanaz a hatóanyaguk. Azonban ez május 2. óta nem frissült, hiába kerül fel azóta 37 új termék a másik, gyógyszerhiányos listára.

Az április 25-ei budaörsi raktártűz óta egyébként több mint hatvan gyógyszert vezettek fel a hiánylistára, de ezek közül több esetben a forgalmazás vagy a gyártás megszüntetése volt a regisztráció oka.

Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője arról beszélt lapunknak: a hatóság és az ellátórendszer egyik legfontosabb célja, hogy a betegek ne maradjanak ellátatlanul. Az egyik megoldás a betegeknek névre szólóan kiadott „egyedi importengedély”, és találhatók olyan gyógyszerek is a piacon, amelyeknek úgynevezett kontingensengedélyük van. Ezek célja, hogy pótolják a hazánkban valami miatt éppen hiánycikknek számító terméket (forgalomba hozatali engedélyt az OGYÉI-től nem kapnak, de a gyógyszerhiány miatt be lehet hozni őket az országba). Így fordulhat elő például, hogy valaki a hiánygyógyszer helyett egy idegen nyelvű dobozt vásárol a patikában, amihez kis zacskóban van hozzáfűzve a magyar nyelvű betegtájékoztató.

A szakember kitért arra: egy gyógyszer helyettesítésénél akkor is van rizikó, ha azonos a hatóanyag. Megtörténhet például, hogy másképp reagál a beteg szervezete. – Korábban előfordult, hogy hiány mutatkozott például a tuberkulózis elleni BCG-oltóanyagból vagy egy morfinkészítményből. Ilyenkor óriási szükség volt az egyébként nem forgalmazott termékek külföldi behozatalára, de a szabályozás alapján akkor is kaphat kontingensengedélyt a termék, ha más helyettesítő is elérhető – fejtette ki a szakember. Ez azért jelent problémát, mert ennek csak kivételesen kellene teret adni, hiszen az így behozott szereknek nincs hazánkban forgalomba hozatali engedélyük.

Ilku Líviát a budaörsi gyógyszerraktár leégése utáni esetleges gyógyszerhiányról is kérdeztük, erre úgy válaszolt: nem tud arról, hogy súlyos probléma lenne egyes gyógyszerek megsemmisülése miatt. Erről egyébként nem kommunikál nyilvánosan a gyógyszerügyi hatóság, így nem lehet tudni, hogy pontosan milyen termékek égtek el vagy mentek tönkre. A szakember hangsúlyozta: mára olyan gyógyszereket is felvezetnek a hiányzó termékek listájára, amelyekből könnyű helyettesítőt találni, így nem releváns, hogy csak idén több mint 150 termék került fel rá.

Azért is bővülhet a lista, mert sok gyógyszergyártó cég dönt úgy, már nem elég gazdaságos hazánkban forgalmaznia a termékét, ezért kivonul a piacról. Így az orvosság tartósan felkerül a listára. Ilku Lívia szerint annak, hogy egy gyártó már nem akar nálunk forgalmazni, az lehet az oka, hogy egyre alacsonyabb áron kell értékesíteni, hiszen nagy a verseny, mindeközben viszont drágultak az adminisztratív költségek, és a szabályok is szigorodtak. Emiatt pedig vannak olyan termékek, amelyek véglegesen hiányoznak majd a polcokról, erre számítani kell, főként a jelenleg is olcsó termékek esetében.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.