Napi problémákat okoz Magyarországon a gyógyszerhiány

Bizonyos helyettesítő orvosságok csak ötszörös áron kaphatók, előfordul, hogy osztrák patikába küldik a beteget.

Hiába kommunikálja a gyógyszerhatóság, hogy biztosítva van a betegek hazai ellátása, valójában több, életminőséget meghatározó termékből is hiány mutatkozik. Ráadásul ez évek óta fennálló probléma, ami komolyan megnehezíti a betegek és a gyógyszerészek mindennapjait – mondta lapunknak Patrik Zsuzsanna szakgyógyszerész. A szakember úgy véli, annak ellenére, hogy sokkal több gyógyszer érhető el most, mint 15 éve, jóval nagyobb a hiány, mint akkor, és sok a konfliktus abból is, hogy a beteg nem akar helyettesítő terméket venni.

Jelenleg például ellátási gondok miatt április 7. óta van hiány a Depressan vérnyomáscsökkentőből. A gyógyszerész szerint a betegek sokat panaszkodnak, hogy évek óta ez a gyógyszer van náluk beállítva. Ha nincs, hosszú idő, míg átállítják őket új, más hatóanyag-tartalmú készítményre. Ennek a terméknek ugyanis nincs hasonló helyettesítője, ezért másik vérnyomáscsökkentő gyógyszerre van szükség.

Sokaknak azt tanácsolják, nézzék meg, hátha külföldön, például Ausztriában kapható a termék, az Európai Unión belül ugyanis érvényesek a receptek. Azt azonban nem tudni, hogy mennyivel drágább kint egy ilyen gyógyszer.

Patrik Zsuzsannától megtudtuk azt is: a Bexsero oltásból, amely az agyhártyagyulladás kórokozó baktériumának B törzse ellen nyújt védelmet, idén januárban volt hiány, majd május 29. óta ismét hiánycikk az országban, ezért Ausztriából és Portugáliából származó vakcinával oldják meg az ellátást. – Ez kifejezetten drága, oltásonként harmincezer forint körüli a költsége. Volt olyan időszak, amikor például sokkal drágábban tudtuk csak beszerezni. Kellemetlen volt, mikor az egyik vakcinát 38 ezer forintért vettük, majd később huszonezrekért sikerült ugyanezt megkapni. A gyártók ugyanis hol ennyiért, hol annyiért tudták beszerezni. De én nem adhatom az egyik betegnek ennyiért, a másiknak annyiért. Végül egy középkategóriás árat találtunk ki, de ez jelentős logisztikát igényelt – idézte fel a gyógyszerész. Ebből az oltásból náluk, egy őrbottyáni kisebb patikában havonta 8-10 darabot adnak el, tehát van rá igény, és ha az orvos és a beteg ezt a típusú vakcinát preferálja, hiába volna helyettesítő, ha azt nem fogadják el.

Emellett hosszú hónapokig nem volt Bisoblock nevű bétablokkoló szívgyógyszer sem – erről egyébként nem találtunk tájékoztatást az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) vonatkozó adatbázisában. – Ennek van helyettesítője, lehet például Concort adni, de míg a Bisoblock ára kétszáz forint alatt van, addig a Concor ezer forint felett érhető csak el. A betegeknek pedig nem mindegy, mennyit költenek. Olyan is előfordul, hogy a beteg nem fogadja el a helyettesítőt, mert fél tőle. Ilyenkor általában nem váltanak ki semmit – mondta Patrik Zsuzsanna.

Csak idén 168 termék került fel a hatóság azon listájára, amelyen az ideiglenesen vagy tartósan hiányterméknek minősülő gyógyszerek szerepelnek. Nem könnyű ellenőrizni azt sem, hogy a szedett terméknek mi a megfelelő helyettesítője. A hatóság honlapján elérhető listák ugyanis távolról sem hiánytalanok. A mai napig nem szerepel például a listában a zöld hályogra felírt Cosopt Uno szemcsepp, amellyel kapcsolatban nemrégiben arról számolt be lapunk: akadozik az ellátás, a gyártó csupán a tényleges szükségletek kétharmadát tudja fedezni. Az OGYÉI honlapján elérhető egy úgynevezett helyettesíthetőségi lista, amelyen megtalálható, hogy mely gyógyszereknek ugyanaz a hatóanyaguk. Azonban ez május 2. óta nem frissült, hiába kerül fel azóta 37 új termék a másik, gyógyszerhiányos listára.

Az április 25-ei budaörsi raktártűz óta egyébként több mint hatvan gyógyszert vezettek fel a hiánylistára, de ezek közül több esetben a forgalmazás vagy a gyártás megszüntetése volt a regisztráció oka.

Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője arról beszélt lapunknak: a hatóság és az ellátórendszer egyik legfontosabb célja, hogy a betegek ne maradjanak ellátatlanul. Az egyik megoldás a betegeknek névre szólóan kiadott „egyedi importengedély”, és találhatók olyan gyógyszerek is a piacon, amelyeknek úgynevezett kontingensengedélyük van. Ezek célja, hogy pótolják a hazánkban valami miatt éppen hiánycikknek számító terméket (forgalomba hozatali engedélyt az OGYÉI-től nem kapnak, de a gyógyszerhiány miatt be lehet hozni őket az országba). Így fordulhat elő például, hogy valaki a hiánygyógyszer helyett egy idegen nyelvű dobozt vásárol a patikában, amihez kis zacskóban van hozzáfűzve a magyar nyelvű betegtájékoztató.

A szakember kitért arra: egy gyógyszer helyettesítésénél akkor is van rizikó, ha azonos a hatóanyag. Megtörténhet például, hogy másképp reagál a beteg szervezete. – Korábban előfordult, hogy hiány mutatkozott például a tuberkulózis elleni BCG-oltóanyagból vagy egy morfinkészítményből. Ilyenkor óriási szükség volt az egyébként nem forgalmazott termékek külföldi behozatalára, de a szabályozás alapján akkor is kaphat kontingensengedélyt a termék, ha más helyettesítő is elérhető – fejtette ki a szakember. Ez azért jelent problémát, mert ennek csak kivételesen kellene teret adni, hiszen az így behozott szereknek nincs hazánkban forgalomba hozatali engedélyük.

Ilku Líviát a budaörsi gyógyszerraktár leégése utáni esetleges gyógyszerhiányról is kérdeztük, erre úgy válaszolt: nem tud arról, hogy súlyos probléma lenne egyes gyógyszerek megsemmisülése miatt. Erről egyébként nem kommunikál nyilvánosan a gyógyszerügyi hatóság, így nem lehet tudni, hogy pontosan milyen termékek égtek el vagy mentek tönkre. A szakember hangsúlyozta: mára olyan gyógyszereket is felvezetnek a hiányzó termékek listájára, amelyekből könnyű helyettesítőt találni, így nem releváns, hogy csak idén több mint 150 termék került fel rá.

Azért is bővülhet a lista, mert sok gyógyszergyártó cég dönt úgy, már nem elég gazdaságos hazánkban forgalmaznia a termékét, ezért kivonul a piacról. Így az orvosság tartósan felkerül a listára. Ilku Lívia szerint annak, hogy egy gyártó már nem akar nálunk forgalmazni, az lehet az oka, hogy egyre alacsonyabb áron kell értékesíteni, hiszen nagy a verseny, mindeközben viszont drágultak az adminisztratív költségek, és a szabályok is szigorodtak. Emiatt pedig vannak olyan termékek, amelyek véglegesen hiányoznak majd a polcokról, erre számítani kell, főként a jelenleg is olcsó termékek esetében.