Napi problémákat okoz Magyarországon a gyógyszerhiány

Bizonyos helyettesítő orvosságok csak ötszörös áron kaphatók, előfordul, hogy osztrák patikába küldik a beteget.

Kuslits Szonja
2017. 06. 06. 5:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Emellett hosszú hónapokig nem volt Bisoblock nevű bétablokkoló szívgyógyszer sem – erről egyébként nem találtunk tájékoztatást az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) vonatkozó adatbázisában. – Ennek van helyettesítője, lehet például Concort adni, de míg a Bisoblock ára kétszáz forint alatt van, addig a Concor ezer forint felett érhető csak el. A betegeknek pedig nem mindegy, mennyit költenek. Olyan is előfordul, hogy a beteg nem fogadja el a helyettesítőt, mert fél tőle. Ilyenkor általában nem váltanak ki semmit – mondta Patrik Zsuzsanna.

Csak idén 168 termék került fel a hatóság azon listájára, amelyen az ideiglenesen vagy tartósan hiányterméknek minősülő gyógyszerek szerepelnek. Nem könnyű ellenőrizni azt sem, hogy a szedett terméknek mi a megfelelő helyettesítője. A hatóság honlapján elérhető listák ugyanis távolról sem hiánytalanok. A mai napig nem szerepel például a listában a zöld hályogra felírt Cosopt Uno szemcsepp, amellyel kapcsolatban nemrégiben arról számolt be lapunk: akadozik az ellátás, a gyártó csupán a tényleges szükségletek kétharmadát tudja fedezni. Az OGYÉI honlapján elérhető egy úgynevezett helyettesíthetőségi lista, amelyen megtalálható, hogy mely gyógyszereknek ugyanaz a hatóanyaguk. Azonban ez május 2. óta nem frissült, hiába kerül fel azóta 37 új termék a másik, gyógyszerhiányos listára.

Az április 25-ei budaörsi raktártűz óta egyébként több mint hatvan gyógyszert vezettek fel a hiánylistára, de ezek közül több esetben a forgalmazás vagy a gyártás megszüntetése volt a regisztráció oka.

Ilku Lívia, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője arról beszélt lapunknak: a hatóság és az ellátórendszer egyik legfontosabb célja, hogy a betegek ne maradjanak ellátatlanul. Az egyik megoldás a betegeknek névre szólóan kiadott „egyedi importengedély”, és találhatók olyan gyógyszerek is a piacon, amelyeknek úgynevezett kontingensengedélyük van. Ezek célja, hogy pótolják a hazánkban valami miatt éppen hiánycikknek számító terméket (forgalomba hozatali engedélyt az OGYÉI-től nem kapnak, de a gyógyszerhiány miatt be lehet hozni őket az országba). Így fordulhat elő például, hogy valaki a hiánygyógyszer helyett egy idegen nyelvű dobozt vásárol a patikában, amihez kis zacskóban van hozzáfűzve a magyar nyelvű betegtájékoztató.

A szakember kitért arra: egy gyógyszer helyettesítésénél akkor is van rizikó, ha azonos a hatóanyag. Megtörténhet például, hogy másképp reagál a beteg szervezete. – Korábban előfordult, hogy hiány mutatkozott például a tuberkulózis elleni BCG-oltóanyagból vagy egy morfinkészítményből. Ilyenkor óriási szükség volt az egyébként nem forgalmazott termékek külföldi behozatalára, de a szabályozás alapján akkor is kaphat kontingensengedélyt a termék, ha más helyettesítő is elérhető – fejtette ki a szakember. Ez azért jelent problémát, mert ennek csak kivételesen kellene teret adni, hiszen az így behozott szereknek nincs hazánkban forgalomba hozatali engedélyük.

Ilku Líviát a budaörsi gyógyszerraktár leégése utáni esetleges gyógyszerhiányról is kérdeztük, erre úgy válaszolt: nem tud arról, hogy súlyos probléma lenne egyes gyógyszerek megsemmisülése miatt. Erről egyébként nem kommunikál nyilvánosan a gyógyszerügyi hatóság, így nem lehet tudni, hogy pontosan milyen termékek égtek el vagy mentek tönkre. A szakember hangsúlyozta: mára olyan gyógyszereket is felvezetnek a hiányzó termékek listájára, amelyekből könnyű helyettesítőt találni, így nem releváns, hogy csak idén több mint 150 termék került fel rá.

Azért is bővülhet a lista, mert sok gyógyszergyártó cég dönt úgy, már nem elég gazdaságos hazánkban forgalmaznia a termékét, ezért kivonul a piacról. Így az orvosság tartósan felkerül a listára. Ilku Lívia szerint annak, hogy egy gyártó már nem akar nálunk forgalmazni, az lehet az oka, hogy egyre alacsonyabb áron kell értékesíteni, hiszen nagy a verseny, mindeközben viszont drágultak az adminisztratív költségek, és a szabályok is szigorodtak. Emiatt pedig vannak olyan termékek, amelyek véglegesen hiányoznak majd a polcokról, erre számítani kell, főként a jelenleg is olcsó termékek esetében.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.