A magyar lakosság 72 százaléka szerint Magyarországnak tovább kell harcolnia saját igazáért az úgynevezett kvótaügyben az Európai Unió Bíróságának elutasító döntése után is – közölte szerdán a kormányközeli Századvég Alapítvány. A kutatás érdekessége, hogy azt még a szerdai ítélethirdetés előtt, péntek és hétfő közt készítették, feltételes módban feltéve a kérdést.
Az Európai Unió Bírósága szeptember 6-án, szerdán hirdetett ítéletet, és elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét, amellyel az Európai Tanács 2015. szeptemberi határozatát támadták meg, amely szerint 120 ezer menedékkérőt kell áthelyezni Olaszországból és Görögországból a többi tagállamba, hogy ott folytassák le menekültügyi eljárásukat.
Az ítélethirdetés előtt készült közvélemény-kutatás alapján a válaszadók 88 százaléka hallott a bírósági eljárásról. Arra az esetre, ha a bíróság elutasítaná a keresetet, a megkérdezettek jelentős többsége (72 százaléka) azt mondta, hogy Magyarország ne adja fel és harcoljon tovább az igazáért a kvótaügyben. 22 százalék azok aránya, akik szerint a döntést követően Magyarországnak végre kell hajtania a kvótahatározatot.
A Fidesz–KDNP szavazóinak 97, a Jobbik szavazóinak pedig 80 százaléka volt amellett, hogy Magyarországnak tovább kellene harcolnia. A jobbikosok 80 százaléka nem hajtaná végre a határozatot, csak 14 százalék adná fel a harcot a kedvezőtlen bírósági ítélet után.
A baloldali ellenzék táborának többsége ugyan befogadáspárti, de erős a megosztottság – emeli ki a Századvég. Legnagyobb arányban (75 százalék) a DK szavazói hajtanák végre a határozatot, míg háromból egy MSZP-szavazó szerint Magyarországnak tovább kell harcolnia az igazáért a kvótaügyben, és minden harmadik LMP-s is így vélekedik. Emellett a bizonytalanok többsége sem hajtaná végre az áthelyezéseket.
A Századvég korábbi, az egész Európai Unióra kiterjedő Project 28 kutatásából az derült ki, hogy a magyarok 77 százaléka ellenzi az Európai Unió kvótarendszertervét.
