A sértett VII. kerületi önkormányzat jogi képviselőjének kérdésére a milliárdos önkormányzati korrupcióval vádolt Gál György elsőrendű vádlott, a VII. kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának egykori szabad demokrata elnöke és Hunvald György másodrendű vádlott, volt erzsébetvárosi szocialista polgármester büntetőperén kiemelte: az ingatlanok fekvéséből és elhelyezkedéséből határozta meg az egyes épületek értékét, ezek esetében pedig műszaki szempontból értéknövelő tényezőkről nem lehet beszélni, mert „olyan pocsék épületek”.
Megállapította, hogy a per tárgyát képező épületek műszaki állapota értékcsökkentő tényező, de ezt csak hozzávetőleges módon lehetett figyelembe venni. Többnyire „bontandó, romos”, vagy „teljes felújításra szoruló” kategóriába lehet ezeket az épületeket sorolni, a bontandóknak pedig véleménye szerint még a felépítményük is rossz.
Ügyvédi kérdésre Turán Zsolt elmondta: az általa és a VII. kerületi önkormányzat által felkért szakértők meghatározta, egy-egy ingatlanra vonatkozó eladási árak között voltak olyan összegek is, amelyek nem mutattak 10 százaléknál nagyobb eltérést. További ügyvédi kérdésre azt válaszolta: a bruttó, a nettó és az úgynevezett „hasznos terület” fogalmai az önkormányzat által felkért értékbecslőknél sokszor összemosódnak.
Elmondta, hogy a bontási engedély 2-3 százalék, maga a fizikai bontás további 5 százalék többletköltséget jelenthet egy-egy VII. kerületi ingatlan esetében, ami megmutatkozik az árban csakúgy, mint az önkormányzati bérházakban lakók kiköltöztetésének nem elhanyagolható költsége. Ha ugyanis egy lakott ingatlant adnak el, akkor a vevő dolga, hogy a kiürítési költséget állja, a lakott lakás ára ilyenkor pedig mintegy fele a bérlővel nem terhelt lakásnak – tette hozzá. Az ügyész ehhez kapcsolódóan megjegyezte: a VII. kerület értékbecslésében nem vették figyelembe a lakókat, üres lakásokat feltételeztek. A per ingatlanszakértője hasonló árra jutott, csak éppen ő lakott ingatlanokkal számolt – hívta fel a figyelmet.
Turán Zsolt véleménye szerint a házak kiürítése közben eltelt időszak – ami akár két-három év is lehet – befolyásolja az adásvétel árát, mert számolni kell azzal, hogy az ingatlanpiac is változik közben. Az értékbecsléskor figyelembe kell azt is venni, hogy mit akar kezdeni a vevő a telekkel – mutatott rá.
Ügyészi kérdésre az ingatlanszakértő utalt arra: azok a bérlők, akik kellően kitartóak voltak az adásvétel alkufolyamatában, olyan megváltási összeget tudtak kiharcolni maguknak, mintha tulajdonosként a lehető legjobban adták volna el a piacon a lakásukat, holott esetükben csak a bérleti jog megszüntetéséről volt szó. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Király utca 15. és 21. számú ingatlanokat, mivel műemlékvédelem alatt állnak, nem szabad lebontani. Csak akkor lehet puszta telekként értékelni egy ingatlant, ha van rá jogerős bontási határozat, ebben az esetben viszont akkor is, ha nincs lebontva – állapította meg. Annak a véleményének is hangot adott, hogy nem befolyásolja döntően egy ingatlan értékét, ha mellette eladnak egy házat, ugyanakkor ha ez tendenciává válik, és „egy terület divatba jön, hajlamosak felkúszni az ingatlanárak”. Egy-egy önkormányzati ingatlaneladásnak azonban nem okvetlenül van ilyen hatása – hangoztatta.
A szakértő a Rózsa utcai ingatlannal kapcsolatban feltett ügyészi kérdésre azt mondta: általában véve 2003 és 2008 között több mint 20 százalékkal mentek fel az ingatlanárak. Erre az ügyész felhozta, hogy az ebben az utcában eladott ingatlan eladási ára 2008-ban nem tért el a 2003-ban becsülttől.
A vád szerint Gál György a VII. kerületi önkormányzatnak összesen 603 millió forint kárt okozott, 1,7 milliárd forint kár okozását kísérelte meg, és önkormányzati ingatlanok áron aluli eladása kapcsán 2003-2004-ben összesen 366 millió forint vesztegetési pénzt kért és kapott befektetőktől. A büntetőper másodrendű vádlottját, a volt erzsébetvárosi szocialista polgármestert a sok száz milliós ingatlanpanamák, illetve sokmilliós kárt okozó lakáskiutalások és fiktív megbízási szerződések miatt az ügyészség bűnszervezetben elkövetett csalással, hűtlen kezeléssel, vesztegetéssel és hivatali visszaéléssel vádolja.
A büntetőper tárgyalása április elején kezdődött el, és az FB nyomban jelezte: nem látja megalapozottnak a lényegesen súlyosabb büntetések kiszabását lehetővé tevő bűnszervezeti minősítést, ezért a vádirat pontosítására hívta fel az ügyészséget, amely azonban erre azzal reagált, hogy minden szükséges információ benne van a vádiratban. Májusban az FB megszüntette Gál és Hunvald előzetes letartóztatását, többek között a bűnszervezeti minősítés pontatlanságai miatt, ez ellen azonban fellebbezett az ügyészség, és ennek nyomán a Fővárosi Ítélőtábla újra előzetesbe helyezte a két vádlottat. Októberben Hunvaldot az elsőfokú bíróság ismét szabadlábra helyezte, ezt azonban a tábla lakhelyelhagyási tilalomra változtatta. Gál György jelenleg előzetes letartóztatásban van, az ügy elindulása óta már mintegy három évet töltött börtönben.
