Az évek óta csökkenő adók mellett is nő az állam adóbevétele

Annak ellenére, hogy évek óta csökkenek az adók, egyre több adóbevételt szed be a magyar állam – hangsúlyozta a Pénzügyminisztérium (PM) adóügyekért felelős államtitkára csütörtökön, Pécsen.

Izer Norbert a Pécsi Tudományegyetem Fintelligence pénzügyi edukációs konferenciáján tartott előadásában kifejtette: a tendencia egyik legfontosabb eleme a gazdasági növekedés, a másik a gazdaság fehéredése.

Az állami büdzsé az idei évre tervezett összege 16 351 milliárd forint, ami az ország mintegy 40 ezer milliárd forintos GDP-jének 40 százaléka – ismertette az államtitkár. Utóbbiról megjegyezte, ez a 39-40 százalékos elvonási szint egy „jó átlagos szám” az Európai Unióban. A központi költségvetés háromnegyedét „a top tíz adónem” adja, közülük is a legtöbb forrást – 26,2 százalékos arányban – az áfa biztosítja a költségvetés számára – részletezte Izer Norbert, aki úgy vélekedett: tudatosan adózni az adótudatosság alkalmazásával és a „fiskális illúziók” elkerülésével lehet.

Az államtitkár szerint az adótudatosság több százmilliárd forintot hozhat a központi költségvetésnek. 2016-tól az aggregált adócsökkentés következtében a magyar GDP összegének 2 százalékát jelentő adócsökkentés valósult meg – részletezte. Izer Norbert kiemelte, az adóbevétel-többletet az magyarázza, hogy egyre tudatosabbak, és jogkövetőbbek az adózók, így az adóhatóság egyre több bevételt tud beszedni.

A magyar GDP egy százalékának megfelelő összegű mintegy 400 milliárd forintos többletbevétel „a gazdaság fehéredésének számlájára írható” – tette hozzá az államtitkár, majd úgy fogalmazott: „ennél jobb bizonyítéka az adótudatosság és az adómorál javulásának nem lehet”. Ennek okai között az online-pénztárgépek bevezetését, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) úgynevezett adótraffipax előrejelzését is említette az államtitkár, aki hozzátette: a szemléletváltásnak köszönhetően az adóhatóság nemcsak szigorú fellépéssel tud hatni, hanem mentorálni, segíteni, szolgáltatni is tud, így javítja az adótudatosságot.

Izer Norbert vélekedése szerint nem lehet csak a büntetés, mulasztási bírság és a kamat hármasában gondolkodni, hanem „egy sokkal cizelláltabb”, a jogkövető adózókat „nem bántó” rendszerre van szükség.

Mint kifejtette, az adózói piramis talapzata, legszélesebb bázisa az a jogkövető kör, akik szeretnének, tudnak és akarnak is adózni. Őket követi a valamilyen mulasztás miatt hibázók köre, akikre az adótudatosság szempontjából leginkább figyelni kell, mert közülük szinte mindenkit „át lehet terelni” a jogkövető adózók csoportjába – részletezte az államtitkár. Az adófizetés szempontjából legszűkebb körnek a szabálykerülőket és a szándékos adócsalókat nevezte Izer Norbert, aki szerint az előző csoportnál fontos a bírság és a határozott hatósági fellépés, utóbbiaknál pedig a legszigorúbb szankcionálás.

A pécsi Fintelligence-tanácskozást a diákok pénzügyi tudatosságának és vállalkozási ismereteinek fejlesztését célzó Pénz7 elnevezésű eseménysorozat keretében rendezték meg. A konferencián mások mellett előadást tartott a fogyasztói tudatosság fejlesztéséről, a bankszakma felügyeletéről Windisch László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, valamint az oktatás és kutatás lehetőségeiről a pénzügyi tudatosság fokozásában Schepp Zoltán, a pécsi közgazdaságtudományi kar dékánja.