Töretlen a gyermekvállalási kedvünk

A gyermekvállalási kedvet mutató 1,49-es termékenységi arányszám 2016 óta stabilitást mutat, amely azt jelzi, hogy nemcsak egy egyszeri, esetlegesen bekövetkező hirtelen változás történt 2016-ban — derül ki a Kopp Mária Intézet elemzéséből. A jelenlegi termékenységi arányszám ötödével magasabb szintű, mint 2010-ben volt. Még két, ezzel összefüggő másik adat: 2010-ben az akkori kormány 960 mil­liárd forintot fordított családtámogatásra, addig 2019-ben ez az összeg eléri majd a 2004 milliárdot.

A kormány intézkedések sorával igyekszik segíteni a családokat Fotó: Mirkó István

A házasságkötések 0,6 százalékos emelkedése 2017-hez képest jól mutatja, hogy a házasság intézménye ma fénykorát éli Magyarországon, 1995 óta nem kötöttek annyi házasságot, mint az utóbbi években. Tavaly január és december között közel 51 ezer pár döntött amellett, hogy életre szóló szövetségre lép egymással – derül ki a Kopp Mária Intézet tegnap közzétett elemzéséből. A házasságok emelkedése mellett egyre kevesebb a válás, a terhességmegszakítások és csecsemőhalálozások száma pedig soha nem volt még olyan alacsony, mint tavaly – teszik hozzá a közleményükben.

A születések számának csökkenése egyenes arányban áll a szülőkorban lévő nők számának csökkenésével, sajnos 2018-ban több mint húszezerrel kevesebb szülőkorban lévő, 15–49 éves nő élt Magyarországon, mint 2017-ben. A statisztikák szerint a gyermekek több mint 90 százalékát az anyák 20 és 40 éves koruk között vállalják, és ebben a korosztályban 2,4 százalékot mutatott a nők lélekszámának csökkenése (a 30–40 év közötti korosztályban 3,4 százalékot). Ehhez képest a születések 1,9 százalékos csökkenése kisebb mértékű, mint amire a gyermekvállalási korban lévők létszámának alakulásából következtetni lehetett – elemzik a helyzetet az intézet munkatársai.

Mint korábban beszámoltunk róla, 2010 és 2017 között 42 százalékkal nőtt a házasságok száma, a válásoké pedig 22 százalékkal csökkent. A teljes termékenységi arányszám ugyanebben az időszakban 20 százalékkal, 1,25 százalékról 1,49 százalékra emelkedett. Ebben nagy szerepe volt a demográfiai helyzetet javító eddigi intézkedéseknek: a kormány bevezette a családbarát adórendszert, a gyed extrát, elindította az otthonteremtési és bölcsődefejlesztési programot. A családokat segíti a kabinet a gyermekek ingyenes étkeztetésével, a térítésmentes tankönyvellátással.

A kormány törekvései azt jelentik, hogy 2030-ra szeretnék elérni a termékenységi mutató kapcsán a 2,1 százalékot. A törekvések mögött álló szándék komolyságát jelzi, hogy míg 2010-ben a kormány 960 milliárd forintot fordított családtámogatásra, addig 2019-ben ez az összeg eléri majd a 2004 milliárdot.

A kormány intézkedések sorával igyekszik segíteni a családokat
Fotó: Mirkó István

Orbán Viktor miniszterelnök néhány hete jelentette be a családvédelmi akcióterv részleteit, melynek legtöbb eleme a nyáron lép életbe, a jogszabályi háttér megteremtése napjainkban is tart. Például az első házasok által igényelhető, legfeljebb tízmillió forintos kedvezményes hitel szabad felhasználású és kamatmentes lesz. Ezt minden új gyermeket vállaló 18 és 40 év közötti nő igényelheti, aki első házasságában él és legalább három év munkaviszonya van. A törlesztést az első, a 2019. július 1-je után született gyermek érkezésekor három évre felfüggesztik, a második gyermek érkezésekor újból három évre felfüggesztik és a tőketartozás harminc százalékát is elengedik, a harmadik gyermeknél pedig teljes egészében elengedik a kölcsön további részét.

A családi otthonteremtési kedvezményt (csok) a használt lakások vásárlására is igénybe lehet venni, szintén július elsejétől. Így két gyermek vállalása esetén tíz-, három vagy több gyerek után 15 millió forintos hitelt lehet fölvenni. Mivel egyre több bölcsődére van szükség, ezért határozta el a kormány, hogy 2022-re megvalósítja a teljes bölcsődei ellátást is. A kabinet azzal számol, hogy idén a nyári indulás miatt 75, 2020-ban pedig 150 milliárd forintba kerül majd az intézkedéscsomag – értesült lapunk.