Bajkai István: A külhoni magyarság emberi jogai sérülnek a leginkább Európában

A Romániában igazságtalanul bebörtönzött székely fiatalok ügye is azt mutatja, hogy Európában a külhoni magyarság emberi jogai sérülnek a leginkább – mondta Bajkai István fideszes országgyűlési képviselő, aki Lomnici Zoltánnal, az Emberi Méltóság Tanácsa elnökével tartott közös sajtótájékoztatót pénteken Budapesten.

A kormánypárti politikus azt mondta, a román legfelsőbb bíróság megalapozatlanul, képtelen vádak alapján hozta meg ítéletét, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt ugyanis arra hivatkozva vádolták meg robbantás és a román államrend erőszakos megdöntésének szándékával, hogy petárdákat vásároltak az interneten.

A döntés alapján kijelenthető, hogy a román bírósági rendszer nem függetlenül, jogállami módon működik, hanem politikai parancsra, megrendelésre hoz ítéletet – jelentette ki Bajkai István.

Kiemelte, a román állam ezzel azt üzeni a magyarságnak, hogy félnivalója van azoknak, akik kiállnak az autonómia és a kisebbségi jogok mellett. A politikai okokból történő üldözés „az '50-es éveket idézi, nem a mai Európát” – tette hozzá.

Lomnici Zoltán jogtalan, arrogáns lépésnek nevezte, hogy Klaus Iohannis román államfő nem kíván foglalkozni Beke István és Szőcs Zoltán ügyével, hiába kértek audienciát Fejér László Kovászna megyei szenátorral. A román köztársasági elnök a találkozó elutasításával azt üzeni, nem szán időt az őshonos magyar kisebbségre – fogalmazott a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, aki bejelentette, Fejér Lászlóval az Európa Tanácshoz fordulnak az ügyben.

Emlékeztetett, korábban Bajkai Istvánnal közösen meglátogatták a székely fiatalokat börtönükben, és jelen kívánnak lenni akkor is, amikor a román legfelsőbb bíróság különleges tanácsa áprilisban újra megvizsgálja az ügyet, és akár az ítélet hatályon kívül helyezéséről is dönthet.

Az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke reményét fejezte ki, hogy a pápa nyári erdélyi látogatása alkalmat ad majd a román államfőnek, hogy kegyelmet adjon a két székely fiatalnak.

Lomnici Zoltán emellett ismertette azon – trianoni emlékévet helyettesítő – javaslatát is, amely Szent István-emlékévvé nyilvánítaná 2020-at arra emlékezve, hogy Magyarország első királya ezer évvel korábban ajánlotta fel országát Szűz Máriának. Ez azért is fontos lenne, mert 1938-ban is tartottak Szent István-évet, párhuzamosan az eucharisztikus világkongresszussal, amelynek jövőre újra Magyarország ad otthont – tette hozzá.