A Duna antibiotikum-szennyezettsége az embert nem fenyegeti

A Duna antibiotikum-szennyezettsége nem jelent komoly fenyegetést a lakosságra, például a folyóban fürdőzőkre – mondta a WWF (Természetvédelmi Világalap) magyarországi szervezete élőfolyók programok projektvezetője kedden.

Forrás: MTI2019. 05. 28. 12:18
Budapest, 2013. június 9. Az áradó Duna Békásmegyer magasságában 2013. június 9-én. MTI Fotó: Lakatos Péter Fotó: Lakatos Péter Forrás: MTI/Lakatos Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Verő György, aki az M1 aktuális csatorna és a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsora közös vendége volt, annak kapcsán nyilatkozott, hogy a Yorki Egyetem friss tanulmánya szerint a folyók világszerte szennyezettek antibiotikumokkal, és Európában a Duna van a legrosszabb helyzetben.

„A vizek kémiai szennyezése az egyik legfontosabb mutatója a felszíni és felszín alatti vizek állapotának„ – mondta a projektvezető. Hozzátette, hogy a Dunában kimutatott mennyiségek, például antibiotikumokból, nagyon kicsik, és ausztriai mintavételi helyekről származnak.

A szakértő kitért arra, hogy az antibiotikumok jelenléte a vizekben elsősorban a mikroorganizmusokra hat, ezekben rezisztenciát alakíthat ki. Az antimikrobiális rezisztencia elterjedése a legkülönbözőbb problémákat okozhatja hosszú távon, köztük humán egészségügyi problémákat is, és kihat a természetben élő állatok populációjára.

Európa a világ azon területei közé tartozik, amelyet a folyók átalakítása különösen súlyosan érint. A Nature című folyóiratban most megjelent tanulmány mintegy 250 folyót vizsgált. A nagy folyók kétharmada különböző beavatkozásokkal szabályozott, ezek közül a legdrasztikusabb a keresztgátak építése, általában áramtermelési céllal.

Magyarországon alapvetően síkvidéki folyószakaszok találhatók, itt elsősorban az árterek szűkültek be, a partokat stabilizálták, folyószakaszokat vágtak át, ami a vizekhez köthető élőhelyek visszaszorulását okozza„ – mondta Verő György.

Megjegyezte, hogy nagy folyóink árterei az elmúlt kétszáz-háromszáz évben óriási mértékben csökkentek, és gyakorlatilag megszűnt a korábbi biológiai sokféleség, miközben jelentősen romlott e területek vízellátása, ami a mezőgazdaságra is komoly hatással van.

A szakértő szerint az EU vízkeret irányelve, amely 2027-re jó állapotú folyókat vetített előre, komoly veszélyben van.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.