Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klíma-politikáért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás veszélyes, de egyben lehetőséget is jelent, ha megfelelően felkészülünk rá. Kifejtette: az éghajlat-politika feladata az éghajlatváltozás mérséklése, az általa okozott károk kezelése, valamint a megfelelő alkalmazkodási modell megalkotása.
Mint mondta, a szélsőséges időjárás következtében kialakuló vízszintingadozáshoz a tó élővilága képes alkalmazkodni, jelentősen befolyásolja viszont ez a jelenség egyebek mellett a tó körzetében jellemző üdülési szokásokat, a nyári szezon kitolódik, várhatóan megnövekszik az erdőtüzek gyakorisága, a Balaton a téli időszakban egyre rövidebb időszakokra fagy be.
Felidézte: a vízszint 250 évvel ezelőtt két méterrel volt magasabb, mint napjainkban.
Szavai szerint figyelemre méltó, hogy 2000 és 2007 között a vízkiadás minden esztendőben meghaladta a vízbevitelt, 2010 után pedig minden esztendőben szélsőséges időjárás volt, vagyis váltakoztak a száraz és az erősen csapadékos évek.
Botos Barbara felhívta a figyelmet, hogy készül a magyar éghajlatvédelmi jelentés tudósok együttműködésével.
Folyamatosan ellenőrizni kell a víz minőségét és alkalmazni a Balaton Törvényben valamint a Megyei Klímastratégiai intézkedésben foglaltakat, és újra kellene gondolni a 70-es években megfogalmazott vízminőségi programot a klímaváltozás hatásának mérséklése érdekében – húzta alá.
Navracsics Tibor uniós biztos, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős tagja előadásában arról beszélt, hogy tárcája igyekszik hozzájárulni a „jó európai megoldások” elterjesztéséhez, valamint segítséget nyújt a leendő partnerek egymásra találásában.
Kitért arra, hogy a közeljövőben az európai egyetemek közös képzést folytatnak majd, ezzel erősítve egymást és hozzájárulva a gazdaság erősödéséhez.
Kulturális területen a helyi közösségek támogatására hívta fel a figyelmet és szólt a kultúra valamint a kreatív ipar találkozásának fontosságáról.
