Igenis aktívak a fiatalok, csak jó hívószavak kellenek

Pályaválasztás, kiégés, vidékről Budapestre való nagyarányú elvándorlás, munkanélküliség — csupán néhány, fiatalokat érintő kihívás, amellyel a Nemzeti Ifjúsági Tanács közel száz szervezetet összefogva aktívan foglalkozik. A frontális módszer helyett beszélgetnek a fiatalokkal, illetve olyan országos projekteket szerveznek, mint a szabadegyetem vagy egy közéleti mentorprogram — mondta el lapunknak Hegedüs Zoltán, a szervezet elnöke.

Több mint háromszáz diák volt tevékeny résztvevője a parlamenti nyílt napoknak Fotó: MTI/Soós Lajos

– Ifjúsági párbeszéd néven fut egy nemzetközi projektünk, ebben az Euró­pai Unió által kiírt különböző témákban, például a mobilitás, a fiatalok mentális egészsége vagy munkanélkülisége kérdéskörében ifjúságkutatást szoktunk végezni, illetve workshopokat tartunk. Nyáron pedig a legnagyobb fesztiválokra is kitelepülünk, hogy tudjunk beszélgetni a fiatalokkal – sorolta Hegedüs Zoltán.

Több mint háromszáz diák volt tevékeny résztvevője a parlamenti nyílt napoknak
Fotó: MTI/Soós Lajos

A képzéseket a fiatalok jellemző életszakaszai szerint dolgozták ki. A 14–19 éves középiskolások bevonására a településeken működő diákönkormányzatokat szólítják meg. A 19–23 éveseknek egy mentorprogram indítását tervezik, amelyben mintaprojekteket dolgoznak ki közösen, olyan témát állítva a középpontba, amely az adott régió legfontosabb problémáira reagál, legyen szó például ifjúsági munkanélküliségről vagy a fiatalok vidékről elvándorlásáról.

Hegedüs Zoltán szerint utóbbin csak akkor lehet változtatni, ha már tizenévesen kialakul a helyi identitás, a kötődés az adott településhez, például közösségi terek létrehozásával, illetve kulturális, infrastrukturális, munkaerőpiaci fejlesztésekkel. A programban minden régióból öt-hat fiatalt választanának ki, és melléjük felkérnek egy tapasztalt ifjúsági vezetőt, aki a mentoruk lenne. A képzés szeptembertől júniusig négy hétvégét ölelne fel, ahol kimondottan közéleti témákat, illetve a for- és nonprofit szektor képviselőit vonultatnák fel. A NIT egyik legnagyobb éves rendezvénye a szabadegyetem, amelyet idén június 20. és 23. között rendeznek, és központi témája az önismeret lesz.

Az ifjúsági tanácsban gondolnak az utánpótlásra is. – A felsőoktatásban nincs külön alapszak az ifjúságiszakember-képzésre, csupán a közösségszervező szakon belül egy választható szakirány. Ezért a NIT vezetése elment minden olyan városba, ahol van ilyen képzést nyújtó felsőoktatási intézmény, és oktatókkal, hallgatókkal, szakemberekkel beszéltünk. Ezek alapján ajánláscsomagot készítünk, amelyet az oktatási államtitkársághoz juttatunk el – fejtette ki Hegedüs Zoltán.

Hogy mennyire veszik komolyan a döntéshozók a NIT-et, azt jól mutatja az Emberi Erőforrások Minisztériumával kialakult együttműködés, amelynek során között a jogszabály-módosítások kapcsán egyeztetnek a fiatalok képviselőivel többek között az ifjúságügy, oktatás, önkéntesség, tehetséggondozás és felzárkóztatás témakörében.

– Ősztől aktívabban szeretnénk foglalkozni a pályaválasztással is, hiszen nem ritka eset, hogy egy fiatal végzettsége, a személyes motivációja és a munkáltatók elvárása messze van egymástól, emiatt már néhány hónap alatt kiéghetnek akár huszonévesen is – hívta fel a figyelmet az egyik visszatérő problémára az elnök.

Bár sokszor hallani a fiatalok apolitikus hozzáállásáról, bizakodásra ad okot, hogy a parlamenti ifjúsági napokon több mint háromszázan aktívan részt vettek és kérdéseket tettek fel a különböző pártok országgyűlési képviselőinek. Az EP-választások kapcsán pedig hazánk is bekapcsolódott a több tagországban futó Szavazni fogok! című kampányba, hogy minél több fiatal elmenjen voksolni május 26-án.