Egyensúlyra kell törekedni a világpolitikában és a világgazdaságban, és ehhez a 21. században a jelenkor Kínájára is szükség van – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Budapesten.
A magyar-kínai kapcsolatok elmúlt 70 éve, jelene és fejlődési perspektívái című konferencián a házelnök emlékeztetett:
Magyarország hetven évvel ezelőtt, 1949. október 6-án az elsők között ismerte el és vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a pár nappal korábban megalakult Kínai Népköztársasággal. „Sok minden változott azóta a világban és országainkban”, de az államközi kapcsolatok azóta is rendezettek, „érdekütközések helyett pedig a kölcsönös tisztelet, valamint az együttműködés fejlesztése iránti eltökéltség jellemzi azokat”
- fogalmazott a házelnök.
Kövér László közölte: az évfordulón különböző események, programok segítségével akarják méltó módon összegezni az eddig elért eredményeket és felmérni a jövőbeli együttműködés lehetőségeit, Magyarországon és Kínában egyaránt.
Felidézte:
a kínai gondolkodás több mint 2500 éves taoista filozófiai alaptétele szerint „az egyensúly a világ támasza”. Ez az alaptétel a 21. században is változatlanul igaz, ma is az egyensúly a támasza mindennek: a békének és a nemzetközi együttműködésnek, a fenntartható jólétnek, a környezet iránt felelős gazdasági fejlődésnek és a tisztességes világkereskedelemnek egyaránt
- vélekedett Kövér László.
A házelnök elmondta: a magyarok meggyőződése, hogy a 21. században a világpolitikai és világgazdasági egyensúly fenntartásához többek között a jelenkor Kínájára is szükség van, arra az országra, amely nemcsak több ezer éves kultúrájára lehet méltán büszke, hanem arra is, hogy az elmúlt négy évtized során saját erejéből elért gazdasági és politikai súlyánál fogva megkerülhetetlenné tette magát a világban.
Magyarországnak és Közép-Európának „keserves történelmi tapasztalata, hogy Kelet és Nyugat egyensúlyának megbomlása milyen veszélyeket, milyen tragédiákat hozhat ránk; mint ahogyan az is, ha az új egyensúlyt az itt élő népek és államaik érdekeinek figyelmen kívül hagyásával vagy éppen azok rovására hozzák létre nálunk hatalmasabb erők” – mutatott rá.
Úgy látja, ezért Magyarország egy minden résztvevő méltányos érdekeit figyelembe vevő egyensúly kialakításában érdekelt, amely a legjobb feltételeket biztosítja ezeréves kultúránk és nemzetünk fennmaradásához.
„Lojálisak vagyunk szövetségeseinkhez, megadjuk a tiszteletet mindenkinek, cserébe mi is csak lojalitást és tiszteletet várunk el”
- fogalmazott.
Hozzáfűzte:
„nem keresünk magunknak ellenséget sem közel, sem távol, csak együttműködésre kész társakat, közel s távol egyaránt”.
Hangoztatta: ugyanakkor készek vagyunk bárkivel szemben megvédeni a jogunkat és lehetőségeinket, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk.
Kövér László szerint mindezt tükrözik a Kínával fenntartott baráti kapcsolataink is. A kétoldalú együttműködés elmélyítése iránti elkötelezettségünk hivatalosan is elismerést nyert az együttműködés átfogó stratégiai partnerségi szintre emelésével 2017-ben – mondta.
Kitért rá:
„a jó politikai együttműködés szükséges, de nem elégséges feltétele a gazdasági sikereknek”. A magyar-kínai gazdasági kapcsolatokban is folyamatos az előrelépés, Kína a legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnerünk, és a Kínából érkező befektetések jelentős hányadát teszik ki a magyarországi befektetéseknek
- közölte.
