Kövér László: Az egyensúly a támasza mindennek

Egyensúlyra kell törekedni a világpolitikában és a világgazdaságban, és ehhez a 21. században a jelenkor Kínájára is szükség van – mondta az Országgyűlés elnöke.

Budapest, 2019. prilis 11. Kvr Lszl, az Orszggyls elnke, az esemny fvdnke beszdet mond az Arab kultra napja megnyitjn Budapesten, az Etvs Lornd Tudomnyegyetem Blcsszettudomnyi Karn (ELTE BTK) 2019. prilis 11-n. A rendezvnyen 14 arab orszgot bemutat killts mellett eladsok s tradicionlis arab telek is vrjk az rdekldket. MTI/Mnus Mrton Fotó: Mónus Márton Forrás: MTI/Mónus Márton

Egyensúlyra kell törekedni a világpolitikában és a világgazdaságban, és ehhez a 21. században a jelenkor Kínájára is szükség van – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke csütörtökön Budapesten.

A magyar-kínai kapcsolatok elmúlt 70 éve, jelene és fejlődési perspektívái című konferencián a házelnök emlékeztetett:

Magyarország hetven évvel ezelőtt, 1949. október 6-án az elsők között ismerte el és vette fel a diplomáciai kapcsolatokat a pár nappal korábban megalakult Kínai Népköztársasággal. „Sok minden változott azóta a világban és országainkban”, de az államközi kapcsolatok azóta is rendezettek, „érdekütközések helyett pedig a kölcsönös tisztelet, valamint az együttműködés fejlesztése iránti eltökéltség jellemzi azokat”

- fogalmazott a házelnök.

Kövér László közölte: az évfordulón különböző események, programok segítségével akarják méltó módon összegezni az eddig elért eredményeket és felmérni a jövőbeli együttműködés lehetőségeit, Magyarországon és Kínában egyaránt.

Felidézte:

a kínai gondolkodás több mint 2500 éves taoista filozófiai alaptétele szerint „az egyensúly a világ támasza”. Ez az alaptétel a 21. században is változatlanul igaz, ma is az egyensúly a támasza mindennek: a békének és a nemzetközi együttműködésnek, a fenntartható jólétnek, a környezet iránt felelős gazdasági fejlődésnek és a tisztességes világkereskedelemnek egyaránt

- vélekedett Kövér László.

A házelnök elmondta: a magyarok meggyőződése, hogy a 21. században a világpolitikai és világgazdasági egyensúly fenntartásához többek között a jelenkor Kínájára is szükség van, arra az országra, amely nemcsak több ezer éves kultúrájára lehet méltán büszke, hanem arra is, hogy az elmúlt négy évtized során saját erejéből elért gazdasági és politikai súlyánál fogva megkerülhetetlenné tette magát a világban.

Magyarországnak és Közép-Európának „keserves történelmi tapasztalata, hogy Kelet és Nyugat egyensúlyának megbomlása milyen veszélyeket, milyen tragédiákat hozhat ránk; mint ahogyan az is, ha az új egyensúlyt az itt élő népek és államaik érdekeinek figyelmen kívül hagyásával vagy éppen azok rovására hozzák létre nálunk hatalmasabb erők” – mutatott rá.

Úgy látja, ezért Magyarország egy minden résztvevő méltányos érdekeit figyelembe vevő egyensúly kialakításában érdekelt, amely a legjobb feltételeket biztosítja ezeréves kultúránk és nemzetünk fennmaradásához.

„Lojálisak vagyunk szövetségeseinkhez, megadjuk a tiszteletet mindenkinek, cserébe mi is csak lojalitást és tiszteletet várunk el”

- fogalmazott.

Hozzáfűzte:

„nem keresünk magunknak ellenséget sem közel, sem távol, csak együttműködésre kész társakat, közel s távol egyaránt”.

Hangoztatta: ugyanakkor készek vagyunk bárkivel szemben megvédeni a jogunkat és lehetőségeinket, hogy azok maradhassunk, akik vagyunk.

Kövér László szerint mindezt tükrözik a Kínával fenntartott baráti kapcsolataink is. A kétoldalú együttműködés elmélyítése iránti elkötelezettségünk hivatalosan is elismerést nyert az együttműködés átfogó stratégiai partnerségi szintre emelésével 2017-ben – mondta.

Kitért rá:

„a jó politikai együttműködés szükséges, de nem elégséges feltétele a gazdasági sikereknek”. A magyar-kínai gazdasági kapcsolatokban is folyamatos az előrelépés, Kína a legnagyobb Európán kívüli kereskedelmi partnerünk, és a Kínából érkező befektetések jelentős hányadát teszik ki a magyarországi befektetéseknek

- közölte.

Az Országgyűlés elnöke arról is beszélt, hogy fontos az oktatási, kulturális és humánkapcsolatokat érintő együttműködés is. Magyarországon négy Konfuciusz Intézet működik, és Kínában már tizenegy egyetemen van lehetőség magyar nyelven tanulni. Magyarországon – a régióban egyedül – működik a Magyar-Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium – tette hozzá.

Kövér László kiemelte:

tenni kell azért, hogy a világban „az egyensúlyra való törekvés erősebbnek bizonyuljon az egyensúly hiányában fellépő kihívásoknál, hogy a nemzetközi kapcsolatokban a józan ész és a felelősség fölébe kerekedjen az esztelenségnek és a felelőtlenségnek”. Ez mindannyiunk érdeke, Nyugaton és Keleten is

- vélte.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) által a magyar-kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 70. évfordulója alkalmából rendezett tudományos konferencián Li Csan-su, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottságának elnöke hangsúlyozta: Magyarország és Kína kapcsolatai mindig barátiak voltak, együttműködésük sok sikert hozott. A kétoldalú kapcsolatok szilárd alapon állnak, ez a kölcsönös tisztelet – jelentette ki.

Kitért arra, hogy a magyar-kínai gazdasági együttműködés egyre eredményesebb és mindkét országnak előnyös. Az oktatási, kulturális kapcsolatok is igen szorosak – vélekedett.

Li Csan-su szerint a mostani évfordulót kihasználva új lendületet kell adni a kapcsolatok építésének és még szorosabbá kell tenni a kétoldalú együttműködést.

Koltay András, az NKE rektora arról beszélt, hogy Magyarország és Kína két egymástól távoli és rendkívül eltérő adottságokkal rendelkező ország, de a kétoldalú kapcsolatokat hosszú időre visszatekintő barátság és kölcsönös tisztelet jellemzi. Az NKE több kínai intézménnyel áll szoros kapcsolatban – tette hozzá.

Az eseményen aláírták a Kínai Társadalomtudományi Akadémia és az NKE közötti együttműködési megállapodást, valamint bemutatták a kínai-magyar kapcsolatok felvételének 70. évfordulójára tervezett bélyeget.