Menesztené elnöki székéből Handó Tündét a bírói tanács

Miután több, Brüsszel és az Európa Tanács mellett működő szervezet is látogatást tett náluk, illetve az Európai Parlament elfogadta a Magyarországot pellengérre állító Sargentini-jelentést, az Országos Bírói Tanács úgy döntött, a parlamenthez fordul, és kezdeményezi az Országos Bírósági Hivatal elnökének menesztését.

A hivatal vezetője és az OBT egyes tagjai között már régóta rossz a viszony Fotó: Havran Zoltán

Bő két héttel az európai parlamenti választás előtt tegnap úgy döntött az Országos Bírói Tanács (OBT), hogy kezdeményezi Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének menesztését – derült ki a magyar igazságszolgáltatási rendszert tavaly óta nemzetközi szervezetek előtt is élesen kritizáló testület közleményéből.

Az OBT szerint Handó Tünde többször visszaélt a hatalmával, törvényellenesen járt el, az OBH ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatal vezetője az egyik legszigorúbban ellenőrzött közjogi méltóság, évente kétszer számol be az Országgyűlés igaz­ságügyi bizottságának, egyszer pedig a T. Ház plenáris ülésén, a beszámolóit pedig mindannyiszor elfogadták. Emellett a magyar bírósági rendszer száz éve nem látott fejlődésen ment keresztül az utóbbi években, amit az Európai Bizottság évente kiadott eredménytáblája is igazol – emelték ki a közleményben.

A hivatal vezetője és az OBT egyes tagjai között már régóta rossz a viszony
Fotó: Havran Zoltán

Az OBH és az OBT közötti vita nem előzmény nélküli. Az utóbbinak ugyanis több olyan tagja van, aki haragban áll az OBH vezetőjével, például azért, mert nem nyert el olyan beosztást, amit szeretett volna. De olyan bíró is akad a tanácsban, aki korábban együttműködött a Soros György bőkezű támogatását élvező Helsinki Bizottsággal vagy éppen a Soros-egyetem és a milliárdos által is finanszírozott civil szervezetek képviselőivel közös rendezvényeken kritizálta a bírósági igazgatás Orbán-kormány által, az európai normák figyelembevételével kialakított rendszerét.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a bírói tanács egészen mostanáig kivárt, pedig a testület már tavaly belengette, hogy az Országgyűléshez fordul, és kezdeményezni fogja Handó Tünde leváltását. A késlekedés oka a külső és belső támogatottság hiánya lehetett.

A tavaly januárban felálló OBT tagjainak jelentős része néhány hónapon belül visszaadta mandátumát. Ez azért fontos körülmény, mert a bíróságok szervezetéről szóló törvény pontosan meghatározza a tanács tagjainak számát, valamint azt is, hogy valamennyi ítélkezési szintnek képviseltetnie kell magát a testületben.

Az OBT ennek ellenére – Darák Péter kúriai elnök támogatásával – nem oszlatta fel magát, s ezt nem tette meg akkor sem, amikor az ország főbírái szinte kivétel nélkül erre szólították fel egy közös nyilatkozatban.

Ami viszont a külső támogatást illeti, a Sargentini-jelentés elfogadása és a brüsszeli nyomásgyakorlás az utóbbi hónapokban új helyzetet teremtett. Az is bizonyítja ezt, hogy idén több, Brüsszel és az Európa Tanács mellett működő szervezet delegációja járt náluk, legutóbb két hete az Európai Bírók Egyesületének vizsgálóbizottsága, amelyet a Magyar Bírók Egyesülete (Mabie) hívott meg.

A Mabie idén csatlakozott a kormányt bíráló szervezetek sorához, s a múlt héten például azzal keltett feltűnést, hogy közzétett egy Kövér Lászlót bíráló nyilatkozatot. Az egyesület nemtetszését az váltotta ki, hogy a házelnök egy beszédében – az OBH elnökéhez hasonlóan – egyebek mellett azt mondta, hogy a hatalmi ágak szétválasztása nem azt jelenti, hogy a bíróságoknak az állam ellenében kell működniük, a nemzeti szuverenitás védelme pedig a hatalmi ágak közös feladata.