Szijjártó Péter: Még soha nem volt ekkora tétje az EP-választásoknak

Még soha nem volt ekkora tétje és jelentősége az európai parlamenti választásoknak, mint most, az európai polgárok ugyanis valódi kérdésekre adhatnak válaszokat, döntésük pedig befolyással lesz a mindennapi életükre – mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen rendezett konferencián.

Budapest, 2019. május 9. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszédet mond Az Európai Unió jövõje - Magyarország és az Európai Unió kapcsolatai címû konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen, a Ludovika fõépület dísztermében 2019. május 9-én. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás

Szijjártó Péter az Európai Unió jövője – Magyarország és az Európai Unió kapcsolatai című eseményen úgy fogalmazott, éppen időben következik a választás, ugyanis épp ideje lezárni az elmúlt ötéves időszakot, amely az Európai Unió (EU) számára számos kellemetlen élményt és kudarcot hozott. Itt az ideje új alapra helyezni az Európai Bizottság működését is, amely ilyen gyenge teljesítményt még soha nem nyújtott, mint az utóbbi időben – tette hozzá.

Az EU történelmi kihívások előtt áll, a jövőről vita zajlik, probléma azonban, hogy a viták érzelmek által vezéreltté váltak és mindenkit Európa-ellenesnek bélyegeznek, aki nem a „mainstreamet” képviseli, pedig „a mai kisebbség holnap akár többség is lehet” – mutatott rá a miniszter. Kiemelte, hogy kizárólag a józan észre alapozott vitával lehet elérni, hogy Európa ismét sikeres és erős legyen, és nem vitatja, hogy a partnerek is erős és sikeres Európát akarnak, csak az oda vezető útban nem értenek egyet. Magyarország elutasítja az európai egyesült államok koncepcióját, és minden olyan javaslatot, amely gátolja a versenyképességet és központosítást akar, Magyarország ugyanis az erős tagállamok, erős nemzetek erős Európai Uniójában hisz – mondta Szijjártó Péter.

A miniszter hét pontban fejtette ki, hogy szerinte mi szükséges az erős Európai Unióhoz. Véleménye szerint engedni kell a versenyt. Az Európai Unión belüli verseny ugyanis növeli az EU külső versenyképességét is – tette hozzá. A jelenlegi javaslatok azonban a belső verseny leépítése irányába mutatnak, ilyen például az adóharmonizációra vonatkozó javaslat – mondta Szijjártó Péter. Hangsúlyozta, az alacsony adókhoz komoly fegyelemre van szükség költségvetési és pénzügyi területen, ami nem könnyű és nem mindig kockázatmentes, de Magyarország 2010. óta minden évben csökkentette az államadósságát. Ez azonban nem mindenhol lehetséges, ezért születnek adóharmonizációra vonatkozó javaslatok, azaz megemelnék az adót, ott ahol alacsony, így csökkentve a versenyhátrányát azoknak, akik nem képesek adócsökkentésre – közölte a miniszter.

Kijelentette, Magyarország elutasítja az adósságok „közösségiesítésére” vonatkozó javaslatokat, mert az csak a korábbi felelőtlen gazdaságpolitika következményeinek a szétszórásáról szól. Második pontként arról beszélt, hogy vissza kell adni az európai emberek biztonságát, és el kell érni, hogy csak legálisan lehessen bejönni az EU-ba. Mára világossá vált, hogy az európai migrációs politika és a nyugat európai integrációs törekvések jelentős része kudarcot vallott, ezt bizonyítja a párhuzamos társadalmak létrejötte, és az elmúlt évek terrortámadásai is – mondta. Hozzátette, le kell számolni azzal a megközelítéssel, hogy a migrációnál jobb dolog soha nem történt az emberiséggel, a migráció „menedzselése” helyett a megállítására kell törekedni, az EU előtt álló népesedési és munkaerőpiaci kihívásokra pedig nemzeti alapú válaszokat kell adni.

Magyarország szerint a családok támogatása és az oktatás modernizálás a jó válasz, ezért nem fogad el semmiféle nyomásgyakorlást, nem fogadja el, hogy el akarják venni a nemzeti kompetenciát tőle, mert minden nemzetnek szuverén joga eldönteni, kit enged be, kivel akar együtt élni – hangoztatta Szijjártó Péter. Magyarország továbbá úgy véli, hogy meg kell őrizni és a keresztény kultúrát és az európai identitást, ezért elvárja az Európába érkezőktől, hogy tartsák tiszteletben az itteni kultúrát, magatartást és törvényeket – mondta a miniszter.

Szijjártó Péter szerint Európa erősödéséhez arra is szükség van, hogy a következő hétéves költségvetési periódusról szóló vita tisztességes legyen, és végre leszámoljanak azzal a gondolattal, hogy a Közép-Európába érkező uniós források adományok. Magyarország jogosult a forrásokra, mert teljesítette a kötelességeit, megnyitotta a piacát, amelyen nyugat-európai vállalatok óriási profitra tesznek szert. Ma a Közép-Európába érkező források 70 százaléka profit formájában visszamegy Nyugat-Európába – emelte ki a miniszter.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, a következő összetételű Európai Bizottságnak nem politikai testületként kell működnie, és több tiszteletet kell tanúsítania az európai emberek és nemzetek felé, az európai intézményeknek pedig újra meg kell érteniük az emberek problémáit. A miniszter kitért arra is, hogy tovább kell bővíteni az Európai Uniót, ezért Magyarország továbbra is prioritásként kezeli a nyugat-balkáni országok integrációját. Utolsó pontként említette, hogy meg kell szüntetni a kettős mércét Európában.

Szijjártó Péter beszéde után válaszolt a jelenlévők kérdéseire is. A csúcsjelöltek személyére vonatkozó kérdésre azt mondta, semmifajta előírás nincs arra, hogy csak a pártcsaládok által javasolt csúcsjelöltek közül lehet választani az Európai Bizottság élére. Orbán Viktor miniszterelnök is elmondta, hogy a jelenlegi jelöltek közül Magyarország nem talál alkalmasat, a választási eredmények után pedig majd meglátják, „kinek lesz ebben szava” – fogalmazott a miniszter.

A brexittel kapcsolatban úgy vélekedett, még senki sem mérte fel a hatását, úgy kezelik, mintha semmiféle befolyása nem lenne az EU-ra, pedig komoly hatása lesz. Véleménye szerint az EU-nak az lenne az érdeke, hogy minél szorosabban együtt működjön a britekkel.