Fidesz: Több pénz jut a szak- és felnőttképzésre

Vinnai Győző fideszes országgyűlési képviselő a 2020-as költségvetés általános vitája során a parlamentben a szak- és felnőttképzés területe kapcsán kiemelte, tart mindkét terület továbbfejlesztése, vonzóvá tétele, ezzel pedig a munkaerőpiac erősítése.

Keresletvezérelt szakképzésre van szükség – jelentette ki, a gyakorlati oktatás erősítésének fontosságát hangsúlyozva. Megemlítette: tíz év alatt 44 százalékos forrásbővülés történt ezen a szakterületen.

Azt is közölte: az összesen 218 ezer diákot oktató szakképzési centrumok gazdálkodását az év eleje óta kancellárok segítik, majd annak a véleményének adott hangot, hogy a költségvetés tervezetében a területre szánt források, ha szűkösen is, de elegendőek a feladat ellátására.

Becsó Zsolt (Fidesz) szerint minden kiemelt terület több forrásból gazdálkodhat jövőre, mint idén. Szólt a családtámogatásokról, a gazdasági eredmények megtartásáról.

Említést tett a Nógrád megyei, valamint a salgótarjáni fejlesztésekről, a többi között a nagy infrastrukturális projektekről.

Bartos Mónika felszólalásában a kormány idegennyelvi stratégiáját méltatta. Hangsúlyozta, a jövő évi költségvetés nagyon helyesen biztosít forrást arra, hogy gimnáziumi tanulók, összesen akár 140 ezer fiatal vehessen részt külföldi nyelvtanulási programon.

Ágh Péter a jövő évi büdzsé biztonsági kiadásairól szólva aláhúzta, a magyar nemzet gyarapodásának egyik legalapvetőbb feltétele a biztonság. A kormány éppen ezért költ 2020-ban a jelenleginél 723 milliárd forinttal többet a védelmi és rendvédelmi feladatokra.

A bírói függetlenséget is biztosítja a javaslat

Becsó Károly (Fidesz) arról beszélt, hogy a bírák függetlenségét is biztosítja a büdzsé. Az ügyészségekről is szólt, amelyek költségvetése szintén önálló fejezetben szerepel.

Nem született döntés a bírói illetményrendszer reformjáról, így az illetményalap változatlan – ismertette. Kiemelte a bírósági ingatlanfejlesztéseket.

Ellenzéki felszólalások

Ungár Péter (LMP) szerint nincs rendben az autóipar, ezért kell tartalékot képezni. Egy világgazdasági lassulás esetén az autóiparra épülő városok szerinte kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.

Hiányolta az ifjúságpszichiátriára elkülönített forrásokat a költségvetésből. Szerinte erre azért van szükség, mert tízből egy fiatalnál diagnosztizálható valamilyen mentális betegség.

Azt kérdezte: végzettség alapján miért nem egységesítik a szociális, az egészségügyi és az oktatási bértáblát? Hiányolta a kulturális közfoglalkoztatottak béremelését is.

Az együttműködés és a nagyvonalúság hiányát rótta fel a kormányoldalnak Steinmetz Ádám (Jobbik), azt hangsúlyozva: tavaly egyet sem fogadtak be pártja 537 indítványából.

Jelezte: ő idén Móring József Attila fideszes honatya több korábbi indítványát nyújtotta be, bízva abban, hogy a kormánytöbbség méltányolja ezeket, hiszen a politikai szándékot látja e felvetések megvalósítására.

Hozzátette: a feladat csupán annyi, hogy költségvetési forrást kell találni a sokak által támogatott javaslatok megvalósítására.

Sneider Tamás (Jobbik) felszólalásában ismételten amellett érvelt, hogy a nőkhöz hasonlóan a férfiaknak is váljon lehetővé a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjbavonulás.

Az ellenzéki politikus tájékoztatása alapján 10 ezer olyan férfi él az országban, aki egyedül kénytelen nevelni kettő, vagy több gyermekét. Sneider Tamás diszkriminatívnak nevezte, hogy ők nem kapják meg ugyanazt a támogatást az államtól, mint amit a hasonló helyzetben lévő anyák.

Potocskáné Kőrösi Anita azt tette szóvá, hogy szerintük a jövő évi költségvetésben nem olvasható ki szándék a kivándorlási tendenciák visszafordítására. Pedig a külföldön munkát vállalók hazacsábítása nélkül nem kezelhető az egyre nagyobb méreteket öltő munkaerőhiány, amely a nyári szezonban a Balaton környékén is szembetűnő – fejtette ki.

Ezt követően Sneider Tamás levezető elnök elnapolta a költségvetés általános vitáját.