Szijjártó Péter: A vasfüggöny börtönként tartotta fogva a magyarokat

A szabadság eszméjét méltatta Szijjártó Péter magyar és Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter, valamint Burgenland tartományfőnöke csütörtökön Sopron határában, ahol a vasfüggöny szimbolikus átvágásának 30. évfordulójára emlékeztek.

A magyarokat nem lehetett birodalmi alattvalóvá tenni - fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter Fotó: Filep István Forrás: MTI/Filep István

Azon a helyen tartották a megemlékezést, ahol Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter harminc éve – a határzár felszámolásának részeként – közösen átvágta a szögesdrótot.

A megemlékezés előtt Szijjártó Péter Alexander Schallenberggel megvitatta a két ország együttműködését.

Szijjártó Péter ünnepi beszédében kiemelte: a vasfüggöny börtönként tartotta fogva a magyarokat, de csak idő kérdése volt, hogy „felszínre törjenek azok az erők, amelyek a magyarság létének elemi erejű tulajdonságai, amit erőszakkal sem lehet elvenni. Ilyen a szabadság iránti vágy”.

Hozzátette, hogy 1956 küzdelme is megmutatta, a magyar bátor nemzet, nem fél a túlerőtől.

Alexander Schallenberg osztrák és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a két ország együttműködésének kérdését is megvitatta Fotó: MTI/Filep István

„Hiába volt negyvenévnyi elnyomás, a magyarokat nem lehetett birodalmi alattvalóvá tenni” – fogalmazott. A magyarok – folytatta – nem hagyták magunkat, mert ez egy ezeréves európai és keresztény nemzet és mindig is az marad.

Harminc éve kártyavárként dőlt össze a szocializmus, eltűnt az az akadály, amely az eszmék, a gondolatok és az emberek szabad mozgását akadályozta évtizedekig; új Európa született akkor – mondta Szijjártó Péter.

Kiemelte, hogy ma „életerős, fejlődő, büszke” nemzeteket látunk Közép-Európában, amelyek képesek a nemzeti érdekek mentén is együttműködni, az európai gazdasági teljesítményhez és a biztonság megőrzéshez is nagymértékben járulnak hozzá.

Elsöprő magyar a kormány társadalmi támogatottsága, ami arra is kötelezi, hogy a nemzeti érdekek érvényesítése mentén vegyen részt a kontinens jövőjéről szóló vitákban, „a szabad, büszke nemzetek által alkotott erős keresztény Európáért, ahol a nemzetek büszkék nemzeti identitásukra és ragaszkodnak történelmi, vallási és kulturális örökségükhöz” – mondta.

A magyarokat nem lehetett birodalmi alattvalóvá tenni – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter
Fotó: MTI/Filep István

Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter azt emelte ki, hogy harminc éve a magyar és az osztrák külügyminiszter felismerte történelmi felelősségét.

Annak az évnek az egyik üzenete, hogy soha nem feledkezhetünk meg arról, mit köszönhetünk az európai integrációnak, mert ma olyan stabilitásban és jólétben élünk, amit az előttünk élők nem élvezhettek – mondta.

A másik üzenet, hogy Európában az egyesülési folyamat még messze nem fejeződött be, mert sokan úgy vélik, vannak, „akik közelebb vannak a tűzhöz”. Az Európai Unió feladata, hogy egyértelműen ez ellen szálljon síkra – fogalmazott.

Hans Peter Doskozil burgenlandi tartományfőnök azt mondta: Ausztria büszke arra, hogy „Európa közepén él”, jószomszédi kapcsolatot ápol a vele határos országokkal, és arra is büszke, hogy az Európai Unió fejlődését nemcsak átéli, hanem tartalommal is megtölti.

Ha tudni akarjuk hová szeretnénk eljutni a jövőben, akkor arra is emlékeznünk kell, hogy milyen szociális, gazdaság és társadalmi különbségek alakultak ki 1989 előtt – fogalmazott a politikus.

A vasfüggöny harminc évvel ezelőtti szimbolikus átvágását ma egy emlékkő és egy hársfa örökíti meg Sopron és a magyar-osztrák határ között.