Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében úgy fogalmazott, tagadhatatlan a párhuzam Széll Kálmán és a „polgári kormány” 2010 utáni válságkezelő politikája között, hiszen az államkassza mindkét esetben üres volt, az előző kabinetek külföldi hitelekért „házaltak”, az adósság az egeket verte, a hatalmas munkanélküliség pedig emberek tömegeit sodorta reménytelen helyzetbe.
Kiemelte, az idő bizonyította, hogy a kabinet – Széll Kálmánhoz hasonlóan – jó döntéseket hozott, a magyar gazdaság ugyanis növekedési pályára állt, egyre többen tudnak elhelyezkedni, az államadósság és a költségvetési hiány pedig csökken. Ehhez meg kellett teremteni a magyar gazdaságpolitika függetlenségét, a korábbi eladósodásra és a privatizációra épülő gazdaságot pedig a munkára és megtakarításokra kellett alapozni – fejtette ki.
A tárcavezető hangsúlyozta: a kommunizmus idején a magyar identitást jelentő hagyományokat, például a dualizmus korának eredményeit is ki akarták iktatni az emlékezetből. Így lett az Andrássy út Népköztársaság útja, az Erzsébet tér Engels tér, a Széll Kálmán tér pedig Moszkva tér – sorolta.
Hangsúlyozta, most is dolgozni kell azért, hogy jóvá lehessen tenni a kommunizmus magyarság ellen elkövetett bűneit, amelyek egyike a nemzeti múlt folyamatosságának tagadása, és a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek eredményeinek elhallgatása.
Varga Mihály szerint az önállóság, a saját érdekeken alapuló döntés jogának feladása súlyos veszélyt jelent a magyarságra ma is, amikor a nemzeti önrendelkezés, a keresztény kultúra megóvásán kell dolgozni.
A pénzügyminiszter kijelentette, Széll Kálmán szobrának átadásával teljessé vált a róla elnevezett tér felújítása, egyúttal a magyar történelem is arcot kapott.
Kitért arra is, hogy a jövő évi költségvetési javaslat a gyermeket nevelő családok támogatását, a gazdaság növekedési ütemének fenntartását, Magyarország biztonságának megőrzését és a teljes foglalkoztatás elérését határozta meg célként. Ebben is van hasonlóság Széll Kálmán politikájával, hiszen az ő miniszterelnöksége idején, 1901-ben fogadták el az első magyarországi gyermekvédelmi törvényt – tette hozzá Varga Mihály.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!