A kommandósok nem hibázhatnak

Hatvan másodperc — mindössze ennyi ideje van a büntetés-végrehajtás speciális műveleti egységének, hogy az ön- és közveszélyes elítélteket megfékezzék. A bevetések során nemcsak a saját és társaik épségét kell szem előtt tartaniuk a börtön kommandósainak, de a fogvatartottak biztonságáért is ők felelnek. Éppen ezért nem hibázhatnak, a feladatokat csapatban, szinte egy emberként hajtják végre.

A csapat tagjai fejre és ágyékra nem rúghatnak éles helyzetekben sem Fotó: Kurucz Árpád

– Folyamatosan beszéljetek, kommentáljátok az eseményeket, hogy minden társatok tudja, mi történik és mi a következő lépés. Rajtatok van a sisak, a kámzsa, tessék kiabálni! – tanácsolja a kiképző, majd a csapatból kiválik egy újabb „rab” és a mentorral együtt elvonulnak a zárkába, hogy kitalálják a következő próbatétel részleteit.

Az elit csapatba nem könnyű, sőt mondhatni, lehetetlen bekerülni, alapvető követelmény ugyanis, hogy a pályázó lehetőleg tizenkettő, de minimum négyéves szolgálati viszonyban legyen. Ugyanígy feltétel a kifogástalan pszichikai, egészségügyi, fizikai állapot és az úgynevezett Spárta 300 verseny teljesítése is.

– Nem véletlenül ilyen magas a követelményrendszer, egy pályakezdő – még ha fizikailag meg is felel – pszichésen nem feltétlenül érett meg erre a komplex feladatkörre. Ezért, ha négy éve van szolgálatban egy pályázó, csak megbízással töltheti be a beosztást, mert ezek főfelügyeleti státusok, amelyhez 12 év szolgálati viszony a követelmény – magyarázza Kiss Bálint, aki „pajzsosként” erősíti az egységet, és a csapat kiképzéséért is felelős.

A kommandós ugyanakkor azt is elismerte, ezt a szakmát nem lehet a nyugdíjig végezni, mert a többiek életét veszélyeztetné.

– Azt mindenki érzi, hogy a fizikai és pszichés terhelés más egy 28 évesnek és egy 40 évesnek. Úgy vélem, ha valaki jól karbantartja magát, maximum 45 éves koráig tudja ezt a munkát úgy végezni, hogy nem hátráltatja és veszélyezteti társait – vélekedik.

A fiúk persze nem félszavakból, de már egy-egy mozdulatból is pontosan tudják, mi a következő lépés. Szinte kivétel nélkül valamilyen küzdősportot űznek, így a mentális, pszichés igénybevétel nem ismeretlen egyiküknek sem. Mégis tudják, nem bízhatják el magukat, óvatosnak és precíznek kell maradniuk.

– Sosem lehet tudni, mivel találjuk magunkat szemben végül. Legutóbb egy éles bevetés során a rab fellocsolta a zárkát. Az elítélt arra számított, gázt fogunk befújni, ezért vizes törülközőt tekert a fejére, így amikor bementünk, nagyon meglepte a lépésünk, és könnyedén sarokba tudtuk szorítani – idézi fel Kiss Bálint.

A következő feladat sem bizonyul egyszerűbbnek, a földön fekvő „elítélt” szintén nem hajlandó együttműködni.

– Ez az úgynevezett passzív típus, aki nem reagál semmire és nem is hajlandó együttműködni. Számos meglepetést okozhat, fontos, hogy kimozdítsuk a komfortzónából, hiszen bármikor ránk támadhat – veszi át a szót Zakor Tibor alezredes, amíg a fiúk a háttérben teszik a dolgukat.

A műveleti osztályvezető szerint nincs két egyforma eset, ahogyan két egyforma fogvatartott sem.

– Más egy büntetésének elejét töltő rab, egy életfogytiglanos vagy egy olyan, aki utolsó időszakát tölti a rács mögött. Elég egy csempedarab, amiből fegyvert csinál, kihegyezett fogkefe, de számos alkalommal előfordul, hogy személyes tárgyakból készítenek szúró-vágó eszközt – mondja.

A kiképzők hangsúlyozzák: ez egy országos hatáskör, akárhol rendkívüli esemény van, a legmagasabb szinten kell fellépniük, hogy se a fogvatartottnak, se a kollégának ne essen baja. – Ez nem játék. Mindig több tervet készítünk, mert ha egy mozdulat, egy fogás nem úgy jön ki, mint ahogy fejben megterveztük, legyen még legalább három verziónk – egészíti ki Kiss Bálint.

Mint mondja, fontos, hogy még a tréningeken észrevegyék és korrigálják az esetleges hibákat, mert a bevetésnél nem csak a saját és az elítélt testi épségéért felelnek, de a hivatásukat is kockáztatják. – Elsősorban a fogvatartott épségét kell szem előtt tartanunk. Ugyanis, miután felszámoltuk az ellenállást, azonnal orvosi látleletet kell vetetni. Ennek eredményét az ügyészség vizsgálja át, amelyből megállapítja, ­szakszerűen végeztük-e el a bevetést – tájékoztat Kelemen-Vayna Géza.

A kiemelt főreferens arról is beszámol, hogy a társaságnak heti egyszer van szituációs és önvédelmi edzése, vagyis szinten tartó képzése, amelyeken kétféle verziót gyakorolnak.

– Van egy passzív ellenállás, amikor csak fogásokat hajtunk végre, és van egy aktív ellenállás, amikor támadólag lép fel a fogvatartott, és nekünk is aktívan kell válaszolnunk. Mindezt olyan technikákkal, kézmozdulatokkal és rúgásokkal, hogy az illetőt nem veszélyeztethetjük, így fejre és ágyékra nem rúgunk, éles helyzetekben sem – emeli ki a százados.

– Például egy támadás kivédése után a tanult önvédelmi fogásokat alkalmazva visszük földre az elítéltet – sorolja tovább Kelemen-Vayna Géza, majd az elméleti gyorstalpaló után a tenyerét dörzsölve, a csapat felé fordulva így szól: Na, fiúk, van még egy feladatom a számotokra!

Munkatársakat keresnek az új egészségügyi központba

Kétszáz ember kaphat munkát Berettyóújfaluban az új Büntetés-végrehajtási Egészségügyi Központban – közölte a BVOP kommunikációs főosztálya. Az intézmény 2020 végére készül el, amelynek munkatársait már várja a büntetés-végrehajtás: a személyzet kiválasztásának segítségére július 29-én toborzóiroda nyílt a Hajdú-Bihar megyei településen. A büntetés-végrehajtási szervezet körletfelügyelő, biztonsági felügyelő és szakápoló munkakörökben biztosít munkalehetőségeket a központban. A hivatásos állományba kerülőkre 14 hetes szakmai képzés, a szakápolónak jelentkezőkre kilenc hónapos OKJ-s ápolóképzés is vár. A büntetés-végrehajtást választók a képzési idő alatt teljes fizetést kapnak, és akár két szakmát is szerezhetnek – részletezte a BVOP kommunikációs főosztálya. A komplex, 194 ágyas létesítmény képes lesz a fogvatartottak kórházi egészségügyi ellátását országos szinten ellátni, és azt megszervezni, valamint biztosítottak lesznek a hosszú távú ápolás, őrzés és járóbeteg-szakellátás feltételei is.