Szakképzés: őszre jönnek a rendeletek

Még folyamatban van az új képzési jegyzék alapszakmáinak meghatározása, de őszre elkészülnek a szakképzés jogi kereteit kijelölő új rendeletek, a tél folyamán pedig kidolgozzák a vizsgakövetelményeket és a képzések tartalmát – tudatta egy szakmai konferencián Pölöskei Gáborné. A szakképzésért felelős helyettes államtitkár lapunknak azt is elárulta, hogy elsőként Miskolcon és Győrben esnek át komplex infrastruktúra fejlesztésen a szakképző iskolák.

Várhatóan idén őszre készülnek el azok a rendeletek és jogszabályok, amelyek alapján 2020-tól tartalmilag, formailag és módszertanilag is megújul a szakoktatás – hangsúlyozta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára a Mesterpedagógusok Sonkádi Szabadegyetemének első napján.

A vasárnapig tartó, többnapos szakmai találkozón Pölöskei Gáborné kiemelte: racionalizálni fogják az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakmák jelenleg átláthatatlan rendszerét. A tervek szerint a mostani 286 helyett a jövőben legfeljebb 200 féle szakmát lehetne iskolarendszerben tanulni, ezek meghatározása még folyamatban van.

Az OKJ rendszer szakképesítéseit a jövőben két részre osztanák: a rendszer egyik ágát képezi majd az iskolában oktatható 200 alapszakma, amelyek mindegyike ágazati szintű, széleskörű alaptudást biztosít a diákoknak. Ezeket a képesítéseket lehetne az ötéves technikumban, illetve a hároméves szakképző iskolában, valamint iskolarendszerű felnőttoktatásban másfél-három év alatt megszerezni. A másik csoportot azok a szakmai képesítések alkotják majd, amelyek a fentieknél rövidebb idejűek, vagy specializációként ráépülnek valamelyik alapszakmára. Ezeket azonban csak felnőttképzésben lehet majd megszerezni, vizsgázni pedig független vizsgaközpontokban kellene.

Lapunk kérdésére Pölöskei Gáborné azt is elmondta, hogy az új szakmai vizsgakövetelményeket és a képzések tartalmát a tél folyamán dolgozná ki a szaktárca, az Ágazati Készségtanácsok szakmai észrevételeire alapozva. Kiemelte: azért nem szerepel a tankötelezettségi korhatár a szakképzési stratégiában, mert ha lenne egy ilyen ideális kor, akkor valószínűleg minden ország ezt választaná. Az viszont hangsúlyos a stratégiában, hogy lehetőleg minden fiatal végzettséggel lépjen ki a munkaerőpiacra – szögezte le.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra is, hogy 2020-tól minden diák ösztöndíjat fog kapni a szakképzésben, a havi tanulói juttatások pedig a legjobb eredményt elérő diákok esetében a képzés utolsó évére elérhetik a minimálbért. Rendezik a szakoktatók bérét is, akik saját minősítési rendszert és életpályamodellt kapnának, emellett vállalati helyszínű továbbképzéseken vehetnek részt. A vállalati mérnökök pedig arra kapnak lehetőséget, hogy a munkaidejükben oktathassanak a duális iskolai partnereknél.

Pölöskei Gáborné kitért a „21. századi szakképző iskola” fejlesztési programra is, amelynek eredményeként a diákok korszerű eszközökkel felszerelt, vonzó iskolaépületekben tanulhatnak. Ilyen komplex fejlesztésre első lépésként Miskolcon és Győrben kerül sor.