Évről évre kevesebben buknak meg

A tantárgyi bukások és az évismétlések száma is folyamatosan csökkent az elmúlt években. A most zárult tanévben már 25 ezerrel kevesebb lemorzsolódással veszélyeztetett gyermeket regisztráltak, mint 2017-ben, és az évismétlésre kényszerülő 11 ezer diák is negyedével kevesebb, mint két éve volt. A legnagyobb mumus évek óta a matematika, amiből ezúttal több mint 15 ezren teljesítettek szint alatt. Tavasz óta a szakképző iskolákban már speciális informatikai jelzőrendszer is működik, hogy idejében észrevegyék, ha valakinek hirtelen megszaporodnak a rossz jegyei.

A legtöbb tanuló számára még mindig a matematika a legnagyobb mumus Fotó: Havran Zoltán

Ma kezdődik és egészen hó végéig tart a javítóvizsgák időszaka azon diákoknak, akiknek a bizonyítványába valamilyen tantárgyból elégtelen érdemjegy került. Országszerte még mindig tízezrével vannak olyan tanulók, akik a kettes osztályzatot sem képesek elérni, de évről évre csökken a bukások száma. A vonatkozó szabályok szerint javítóvizsgát az tehet, aki legfeljebb három tantárgyból bukott meg. Aki ennél is több tárgyból kapott egyest, annak automatikusan újra kell járnia az évfolyamot. Az Oktatási Hivatal honlapján elérhető adatokból az derül ki, hogy az elmúlt időszakban az évfolyamismétlés, a tantárgyi bukás és a lemorzsolódás veszélyének kitett tanulók száma is csökkent. Az idén zárult tanév végén összesen 55 700 lemorzsolódással veszélyeztetett gyereket regisztráltak. Ez jóval alacsonyabb a tavalyi 66 121-es létszámnál, a 2016/17-es évben rögzített 80 900 főhöz képest pedig kimondottan kedvező adat.

A 2018/19-es tanév végén összesen 27 952-en kaptak elégtelent egy vagy több tantárgyból. Ezzel szemben tavaly 32 829 bukott diákot jelentettek, két tanévvel ezelőtt pedig 40 637 főt, vagyis 31 százalékos csökkenés látható.

A bukottak közül persze nem mindenki ismétel évet, hiszen a javítóvizsgára a diákok jó részének már sikerül felkészülnie, ám a csaknem 28 ezer érintettből 11 215-en így is kénytelenek lesznek ősztől beiratkozni az egy évvel fiatalabbak közé. Ez az adat szintén 24 százalékkal kedvezőbb a két évvel ezelőttihez képest. Az évismétlők többsége egyébként fiú, mindössze 39 százalékos köztük a lányok aránya. Az adatokból kiderül az is, hogy országszerte 1646 olyan diák van a köznevelésben, aki bár betöltötte a 16. évét, még mindig csak alapfokú oktatásban vesz részt. Az ötven óra igazolatlan hiányzást pedig az utolsó félévben 8638-an lépték túl, a legmagasabb arányban 9. évfolyamosok.

A legtöbb tanuló számára még mindig a matematika a legnagyobb mumus
Fotó: Havran Zoltán

Ami a tantárgyakat illeti, az érettségi vizsgákhoz hasonlóan az év végi bizonyítványokban is a matematikából van a legtöbb rossz jegy. Idén több mint 15 ezren buktak matekból, második helyen a történelem áll közel kilencezer bukással, a harmadik pedig az irodalom lett, amiből hétezren hasaltak el. Kissé talán furcsa, de két és fél ezer tanulónak testnevelésből is sikerült megbuknia, és sokan a legkönnyebbnek vélt tárgyakat is képtelenek voltak legalább kettesre teljesíteni: közel ezren énekből, 738-an pedig technikából is megbuktak.

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete a bukásokat illetően arra hívta fel a figyelmet: minden érintettnek joga van ahhoz, hogy az iskolától független vizsgabizottság előtt tegyen javítóvizsgát. Ha a család úgy érzi, igazságtalan volt a gyermek osztályzata, akkor tanév végén a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérhetik ezt a lehetőséget az iskolában.

A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók Budapest után Borsodban vannak a legtöbben. Molnár Zoltán, a Pedagógusok Szakszervezete Borsod megyei elnöke azt mondta lapunknak, hogy a javítóvizsgákat minden iskola a saját szabályai alapján szervezi meg, de már a tanév végén nyilvánosságra hozzák a vizsgákkal kapcsolatos tudnivalókat és tételeket, így a nyári szünet végére minden érintettnek van ideje felkészülni. – Igyekszünk minden segítséget megadni a tanulóknak. Amellett, hogy megküldjük nekik a tételsort, a vizsga előtti hetekben felkészítő órákat is tartunk. Akinek viszont a javítóvizsga sem sikerül, sajnos kénytelen évet ismételni – magyarázza Molnár Zoltán, hozzátéve, a legnagyobb borsodi szakképző intézményben, ahol ő tanít, osztályonként tíz-húsz százalék között mozog a javítóvizsgára kötelezettek aránya, és főleg a 9. évfolyamon jellemzőek a bukások. – A matek nagy mumus évek óta, azt viszont különösen szomorú látni, amikor a diákok a szakmai tárgyakat képtelenek teljesíteni. Ha más nem is, de legalább a választott szakma jól kellene menjen nekik, hiszen elviekben mindenki olyan szakmára iratkozik be, ami érdekli, amit szívesen csinál és ami a képességeinek leginkább megfelel. Sajnos jellemző, hogy a szakképzésben – tisztelet a kivételnek – gyakran nincs meg a kellő kapcsolat a szülőkkel, nem mutatnak érdeklődést a gyermekük tanulmányi előrehaladása iránt, ennélfogva motiválatlan a tanuló is – tette hozzá a pedagógus.

A tanulói lemorzsolódással kapcsolatban hazánk vállalta, hogy 2020-ig tíz százalékra csökkenti a korai iskolaelhagyók jelenleg 12 százalék körüli arányát. A cél elérését egy újonnan kifejlesztett jelzőrendszer is segíti, amelyet tavasz óta már használnak a szakképzésben. Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár korábban elmondta, a Kréta tanügyigazgatási rendszerben létrehozott modul havi bontásban feltünteti a mulasztásokat, az átlagokat és hogy ki melyik tárgyból áll bukásra. A tanulói adatokból diagramok, grafikonok készülnek, és a rendszer automatikusan értesítést küld az osztályfőnöknek, az intézményvezetőnek, valamint a szülőknek, ha valamelyik területen kiugró változás áll be. A szoftvernek köszönhetően így hamarabb észrevehető, ha egy diák veszélybe kerül. A kétszázmillió forintos informatikai fejlesztést május elsején vezették be az innovációs minisztérium alá tartozó összes szakképző iskolában, de szeptembertől a Klebelsberg Központ fenntartásában működő általános iskolák és gimnáziumok is élhetnek a lehetőséggel, ha akarnak.