A magyar oktatásban lévő pozitívumokról írt jelentésében az Európai Bizottság

Uniós szinten 2009 és 2018 között 32,3 százalékról 40,7 százalékra emelkedett a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok aránya, Magyarországon pedig 24 százalékról 33,7 százalékra – egyebek mellett ez derült ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett, az oktatás és a képzés fejlődését elemző, 2019-es adatokat rögzítő Oktatási és Képzési Figyelőjéből.

Kiadványában a bizottság megállapította, hogy további előrelépés történt számos fontos uniós oktatási és képzési cél megvalósítása felé, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a tanárokat jobban kell támogatni, a tanári hivatást pedig vonzóbbá kell tenni a pályaválasztók számára.

A beszámoló adatai azt mutatják, hogy az oktatásra fordított tagállami kiadások uniós szinten nagyjából változatlanok maradtak. A tagállamok csaknem elérték a korai iskolaelhagyás csökkentésére vonatkozó célkitűzésüket – a lemorzsolódók aránya 2009 és 2018 között 14,2 százalékról 10,6 százalékra mérséklődött, Magyarországon azonban 11,5 százalékról 12,5 százalékra emelkedett az arányuk.

A koragyermekkori nevelésben részt vevő gyermekek aránya a 2009-2017-es időszakban 90,8 százalékról 95,4 százalékra emelkedett, Magyarországon pedig eléri a 95,6 százalékot.

Európában folyamatosan növekszik az oktatásban való részvétel, ugyanakkor uniós szinten minden ötödik, Magyarországon pedig minden negyedik 15 éves tanuló még mindig nem képes egyszerű olvasási, matematikai és természettudományi feladatok megoldására.

Az Oktatási és Képzési Figyelő Magyarországra vonatkozó országjelentése többek között megállapította, hogy a közelmúltban bevezetett intézkedéseknek köszönhetően a kisgyermekekkel foglalkozó pedagógusok a korábbinál magasabb végzettséggel rendelkeznek. Továbbá beszámolt arról, hogy Magyarországon új középtávú stratégiát fogadtak el a szakképzés és a felnőttoktatás korszerűsítésére, és hogy megerősítették a diákok teljesítménye közötti különbségek kiegyenlítésére irányuló intézkedéseket, miközben szigorodtak a felsőoktatásban való részvétel feltételei.

Navracsics Tibor az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa Brüsszelben csütörtökön, a második európai oktatásügyi csúcstalálkozó alkalmával tett nyilatkozata szerint egy ellenállóképes, összetartó és méltányos Európa kialakításához be kell ruházni az oktatásba, a tanároknak nyújtott támogatás ugyanis kulcsfontosságú az európai oktatási térség kiépítése szempontjából.

A magyar uniós biztos elmondta, az oktatásba való beruházás mindenekelőtt azt jelenti, hogy a tanároknak meg kell kapniuk azokat az eszközöket és mindazt az elismerést, amit megérdemelnek.

„Mivel egy oktatási reform sikere mindig a tanárokon múlik, az igényeik figyelembe vétele elengedhetetlen ahhoz, hogy a valódi európai oktatási térség 2025-ig kiépülhessen” – fogalmazott.