Áder János: Magyarország 2050-re elérheti a klímasemlegességet

Több feltétel teljesítésével Magyarország nem esélytelen a klímasemlegesség elérésére 2050-re – jelentette ki a köztársasági elnök az 57. Közgazdász-vándorgyűlés szombati záró plenáris ülésén, Nyíregyházán. Áder János szerint ehhez többek között az áramtermelés közel száz százalékban szén-dioxid-mentessé tételére, az épületek energetikai hatékonyságának növelésére, a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítására, a szén kivezetésére és a közlekedési kibocsátás jelentős csökkentésére van szükség.

Nyregyhza, 2019. szeptember 7. der Jnos kztrsasgi elnk eladst tart az 57. Kzgazdsz-vndorgylsen a Nyregyhzi Egyetemen 2019. szeptember 7-n. MTI/Czegldi Zsolt Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A köztársasági elnök a kibocsátás mérséklése érdekében hangsúlyosnak nevezte a szén-dioxid-aktív iparágakban az energiaigényesség mérséklését, vagy más energiával történő kiváltását, az agráriumnál a kérődző állatok által kibocsátott metánmennyiség mérséklését sürgette. Megjegyezte, a tudósokra és a kutatókra vár annak az eljárásnak a kidolgozása, amely lehetővé teszi majd a nitrogén műtrágyáknak a növények általi jobb hasznosítását, hatékonyságuk javítását.

Az erdőtelepítési program folytatásától azt várjuk, hogy Magyarország jelenlegi 21 százalékos erdősültsége 27 százalékra emelkedik – mondta.

Áder János kitért arra, köztudott, hogy az Európai Unió következő hétéves költségvetésének körülbelül egynegyedét kell klímasemlegesség eléréséhez szükséges beruházásokra fordítani, de azt még nem lehet tudni, hogy a korábbi vállalásaikat nem teljesítő országok kapnak-e valamilyen szankciót, vagy valamilyen módon ösztönzi-e majd őket az unió.

Hozzátette, az is kérdéses egyelőre, hogy milyen célra, milyen mértékben és eljárásrendben lehet majd igénybe venni a klímasemlegességi célok elérésére szánt forrásokat.

Az európai országok klímateljesítményét és gazdasági fejlődését összehasonlítva hangsúlyozta, a 2000-es évek után Magyarország 24 százalékkal csökkentette a szén-dioxid kibocsátását úgy, hogy közben a magyar GDP 29 százalékkal nőtt. Az egy főre jutó kibocsátás Magyarországon 5,4 tonna, ami jóval kevesebb a nyolctonnás európai átlagnál és jóval kedvezőbb az ennél is nagyobb kínai vagy amerikai adatoknál.

Amikor arról beszélünk, hogy történelmileg kinek milyen felelőssége van és mit kell tenni ahhoz, hogy a „közös hajó se süllyedjen el”, akkor az elszámolások készítésekor ezt az adatot is mérlegre szükséges tenni – figyelmeztetett.

Az államfő előadásában arról is beszélt, a klímaváltozás egyaránt hat a természet, a társadalom és a gazdaság működésére, amelyek egységes, egymástól el nem választható rendszert képeznek.

A klímaváltozás következményeit akkor tudjuk jól felmérni, ha képesek leszünk egyidejűleg számba venni a társadalmi tőke, a humán tőke, a természeti tőke, az épített tőke és a pénztőke változásait, ezek együttesen mutatják egy ország vagy közösség fejlődését – jelentette ki a köztársasági elnök.