Népszerűbb a pedagógusképzés, a tanulók teljesítménye közötti különbségek egyre kiegyenlítettebbek, az óvodáskorú gyermekek közel 96 százaléka vesz részt a nevelésben, és több pénz jut az oktatásra is. A többi között ezeket emelte ki hazánkkal kapcsolatban az Európai Bizottság szeptember 26-án bemutatott Education and Training Monitor 2019 című kiadványa, amely a tagállamok oktatási rendszereiben megvalósított intézkedésekre és a fő kihívásokra fókuszál – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Tájékoztatásuk szerint a brüsszeli jelentés elismeri, hogy nőtt az oktatásra fordított összeg. – Magyarországon az oktatásra fordított államháztartási kiadások GDP-hez viszonyított aránya 2017-ben 5,1 százalék volt, meghaladva az uniós átlagot (4,6 százalék), a növekedés mértéke 23,5 százalékos volt a 2014 és 2016 közötti időszakban – idézték a kiadványt, hozzátéve: a kormány 2020-ban már 645 milliárd forinttal többet fordít az oktatásra, mint 2010-ben.
A kiadvány kiemeli, hogy a kora gyermekkori nevelésben és oktatásban részt vevő gyermekek számának növekedésével párhuzamosan az ezen a területen dolgozó pedagógusok képzettségi szintje is emelkedett hazánkban. A pedagógusbérek emelését is tartalmazó életpályamodell kiterjesztésével vonzóbb lett a pedagógushivatás, 2014-ben másfélszer annyian iratkoztak be felsőfokú szakirányú képzésre, mint egy évvel korábban.
Felidézték továbbá, hogy 2017-től bővült az iskolaigazgatók hatásköre: a tankerületi igazgatóval közösen dönthetnek a pedagógusok foglalkoztatásáról, emellett a mindennapi kiadásokra rendelkezésre álló költségvetés egy részével is az iskolaigazgatók gazdálkodhatnak. A kormány már dolgozik az iskolaigazgatók béremelésén is. – A bizottság pozitív gyakorlatként emeli ki a Biztos Kezdet Gyerekházak programot, amely három év alatti gyermekek számára biztosítja a fejlődést segítő foglalkozásokat a hátrányos helyzetű térségekben – tette hozzá a szaktárca.
