Kiemelte: a legnagyobb problémát a kórházi fertőzések jelentik, de következetes infekciókontroll-gyakorlat segítségével ezeknek akár harminc-ötven százaléka is megelőzhető. A kormánynak is célja a fertőzések mérséklése, ennek érdekében pedig komoly szakmai munka zajlik évek óta – tette hozzá.
Surján Orsolya országos tisztifőorvos-helyettes azt hangoztatta, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szeretne partnere lenni a kormánynak, az egyetemeknek és a kórházaknak a betegbiztonság növelése érdekében. Kifejezte meggyőződését, hogy a betegbiztonsághoz szükség van jogszabályi keretekre, ugyanakkor egyénre és intézményre szabottan kell szabályozni a folyamatokat, amelyeket a dolgozóknak magukévá kell tenniük, emellett pedig együttműködő páciensekre is szükség van a siker érdekében.
Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke ismertette, milyen nehézségek akadályozzák a betegbiztonság megteremtését: a kórházak rossz állapota, a klimatizálás hiánya, az eszközhiány, az elöregedett vagy nem jó minőségű műszerek, a nem megfelelően képzett személyzet és a szakemberhiány. Kiemelte: a realitásból kell kiindulni; a kórházszövetség szerint „szükséges, elégséges és minőségi” ellátóhelyeket kell létrehozni, a struktúrát és a finanszírozást át kell alakítani, innovatív megoldásokra van szükség, valamint növelni kell a betegek és hozzátartozók tudatosságát.
Szócska Miklós, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója azt hangoztatta, hogy a digitális megoldások növelik az ellátás biztonságát, és már most rengeteg lehetőség áll rendelkezésre, csak jobban ki kellene használni őket. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben még hatalmas technológiai robbanás várható, a betegbiztonság kiberbiztonsági kérdéssé válik, így mérlegelni kell majd a kockázati tényezőket is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!