Csak radikális változtatással előzhetjük meg a katasztrófát

Bár számos fantáziadús elképzelés született a globális felmelegedés ütemének csökkentésére, ám ezek többsége csak elhanyagolható változás előidézésére elégséges a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának tudományos főmunkatársa szerint. Hetesi Zsolt a Magyar Nemzetnek hangsúlyozta: az emberiség valószínűleg csak az energiatermelésének és -felhasználásának radikális megváltoztatásával lesz képes megakadályozni a klímakatasztrófa bekövetkeztét.

Környezetünk drasztikusan átalakul. Az aszály és az özönvízszerű esőzés egyaránt sújtja a világ számos országát Fotó: REUTERS/Matias Delacroix

– Az egyik legrealisztikusabb elképzelés az algák anyagcseréjét gyorsítaná, amelyek így több szenet képesek megkötni. Erre az egyik megoldás az lehet, ha vasvegyületeket szórnak az óceánokba, de e vízinövények „étvágya” valószínűleg növelhető a különböző hőmérsékletű vízrétegek megfelelő mozgatásával. Egyébként ezt látja gyakorlatba ültethető megoldásként James Lovelock brit tudós, aki a Gaia-elmélet modern kori megalkotásáról is ismert – közölte Hetesi Zsolt, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az ökológiai rendszerekbe történő minden jelentős beavatkozás kockázatos, hiszen ilyenkor előre nem látható következményekkel is számolni kell.

– Egyes ötletek esetében a nem várt utóhatások kockázata valószínűleg jóval magasabb. Létezik például egy elképzelés, amely szerint kénvegyületeknek a légkörbe juttatásával csökkenthető lenne a földfelszín hőmérséklete, mivel a kis részecskék, az úgynevezett aeroszolok visszaverik a napfényt. Ez valóban így lehet, hiszen vulkánkitöréseknél is ezt tapasztaljuk, ám azt is figyelembe kell venni, hogy savas eső formájában is visszahullhatnak a szulfidok, amelyek ugyanakkor fontos kondenzációs magok, vagyis erős felhőképző hatással bírnak, ezért növelni tudják a földön az árnyékos területek nagyságát – fogalmazott a kutató.

Környezetünk drasztikusan átalakul. Az aszály és az özönvízszerű esőzés egyaránt sújtja a világ számos országát
Fotó: REUTERS/Matias Delacroix

Hozzátette: az aeroszolokra építő megoldás célravezető lehet, hiszen a repülőgépek kondenzcsíkjának – amely szintén tartalmaz ilyen részecskéket – erős hőmérséklet-csökkentő hatása van. Szavai szerint ugyanakkor a radikálisabb beavatkozásoknál az előrejelzett nyolc-tíz hatás mellett többször annyi nem várt hatásra lehet számítani, amelyek további drasztikus és akár kontrollálhatatlan változásokat eredményezhetnek. Az emberi beavatkozás megjósolhatatlan hatásaira Hetesi Zsolt más területről vett példaként említette azt a közelmúltban napvilágot látott hírt, hogy az afrikai Burkina Fasóban génmódosított szúnyogok kibocsátásával szerették volna egy adott faj által hordozott betegségek, köztük a malária terjedését csökkenteni, ám a mutáns, sterilnek gondolt egyedek mégis képesek voltak utódokat nemzeni.

Bizonyos esetekben még a laikusok is könnyen beláthatják, hogy életszerűtlen egy környezetvédő hatásúnak szánt elképzelés. Ilyen például a Lyndon Johnson egykori amerikai elnök szakértői által az 1960-as években felvázolt ötlet, amely szerint sok ezer milliárdnyi pingponglabdát helyeztek volna ki az óceánok felszínére, hogy azok visszaverjék a napfényt – fogalmazott Hetesi Zsolt, aki szerint több mai terv sem kecsegtet ennél több reménnyel. Szintén képtelenségnek nevezte a műanyagok részleges kiváltását a baromfitelepeken begyűjtött tollak felhasználásával előállított „bioműanyagokkal”, hiszen – mint mondta – a világ összes madarának a kültakarója sem fedezné a gyártáshoz szükséges alapanyagot az igény szerinti mennyiségben.

– A műanyagoknak az építőanyagban történő újrahasznosítása sem a legjobb ötlet, hiszen a mindenütt jelen lévő mikroműanyagok ma is nagy problémát jelentenek például a vizeinkben. Ez a probléma csak súlyosbodna mondjuk a műanyagot tartalmazó útfelületek kopásával – hangsúlyozta a kutató.

Hetesi Zsolt célszerűtlen elképzelésnek nevezte a tundrának nagy testű növényevő állatokkal történő betelepítését. – E vízió kiötlői arra számítanak, hogy a hóréteg állatok általi eltúrásával, letaposásával mélyebben fagyna át a talaj, ám ehhez óriási méretű állatállomány telepítésére volna szükség, s az előre nem látható következmények felülírnák a talaj kismértékű lehűléséből származó előnyt – mondta. Hangsúlyozta, hogy önáltatás jelentős változást remélni bármifajta olyan elképzeléstől, amely nem alapjaiban változtatná meg az energiatermelésünket és -felhasználásunkat.

– Így például a hagyományos villanyégők energiatakarékosra cserélése és minden ehhez hasonló divatos elképzelés is csak csepp a tengerben. Ebben az összefüggésben is megállja a helyét Sir Arthur Conan Doyle regényhősének, Sherlock Holmesnak a megállapítása, amely szerint ha minden megvizsgált lehetőséget kizártunk egy feladvánnyal kapcsolatban, akkor a megoldás szükségszerűen abban rejlik, ami marad, bármilyen hihetetlen is az. Bár sokféle érvvel, sokan próbálták már bebizonyítani, hogy nem az emberiség a felelős a globális felmelegedésért, ám a tudomány állása szerint ezek mindegyike valószínűtlen.

– Mi vagyunk az egyik legfőbb ok. Ezt elfogadva és szem előtt tartva kell megpróbálni megelőzni a katasztrófát – mutatott rá Hetesi Zsolt.

Magyarországot is fenyegeti az elsivatagosodás

Az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok víz nélkül teljesíthetetlenek, a víz központi kérdéssé vált – hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Az államfő a múlt heti, Budapesten megrendezett víz-világtalálkozót felidézve kiemelte: a feladat az, hogy ahol még lehet, az emberiség előzze meg a vízválságot, ahol pedig már bekövetkezett, ott keresni kell a lehetőségeket, hogyan csökkenthetők a vízválság okozta károk.

Áder János a víz-világtalálkozón
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Áder János a magyarországi helyzetről szólva elmondta: a hazai vizek több mint 90 százaléka a határokon túlról érkezik, ebből a szempontból kiszolgáltatottak vagyunk a vízszennyezéseknek, és annak is, ha mások a víz egy részét felfogják, megtartják. A csapadék éves mennyisége összességében nem változott, de rövidebb idő alatt nagyobb mennyiségű csapadék esik. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy egy nap alatt lehullott másfél-két havi eső, villámárvizeket és jelentős károkat okozva – tette hozzá a köztársasági elnök, majd kiemelte: bár Magyarországon van elegendő víz a hazai igények kielégítéséhez, de ennek eloszlása egyenlőtlen, az ország csaknem tíz százalékát fenyegeti az elsivatagosodás. A Duna–Tisza közének egy része súlyos vízhiánnyal küzd, és a következő 15-20 évben komoly összeget kell a költségvetésből fordítani arra, hogy a helyzet javuljon. Kitért arra is, hogy a hazai vízvezeték-hálózat jelentős részét fel kell újítani a következő évtizedekben.

A köztársasági elnök elmondta, hogy a tanácskozást kísérő szakkiállítás az eddigi legszínvonalasabb volt. Az expón bemutatott új fejlesztésekről szólva jelezte: ezek egy része hatékonyabb víztisztítást tesz lehetővé, és kiemelte a termőtalaj minőségének, valamint vízháztartásának javítására kifejlesztett magyar megoldásokat is. Hangsúlyozta, hogy a vízipar által jól használható magyar innovációkat mutattak be az expón. A világ más részein is foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel, és ha a tudást összekapcsolják, akkor a problémák megoldhatók az árvízi védekezés, az öntözés vagy a szennyvíztisztás területén is – fogalmazott Áder János köztársasági elnök. (N. Á.)