Többmilliárdos kártérítésre kötelezték a Quaestor-vezért

Az indoklás szerint Tarsoly Csaba nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el ügyvezetési feladatait, és a követelések kielégítését legalább 11,2 milliárd forinttal meghiúsította.

Először mondták ki Tarsoly Csaba jogi felelősségét Fotó: Havran Zoltán

A bíróság kimondta Tarsoly Csaba cégvezetői felelősségét a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vagyonvesztésével kapcsolatban – erről adott ki közleményt kedden a felszámolás alatt lévő brókercég. Az ítélet abból a szempontból különösen fontos – írja az Index –, hogy ez az első ítélet, amely kimondta Tarsoly Csaba jogi felelősségét a Quaestor-ügyben. Az indoklás szerint a Quaestor-vezér nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el ügyvezetési feladatait, és a követelések kielégítését legalább 11,2 milliárd forinttal meghiúsította. Ennek alapján a bíróság elsőfokú, nem jogerős ítéletében kötelezte Tarsoly Csabát, hogy mintegy 11,2 milliárd forintot fizessen meg vagyoni biztosítékként a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának letéti számlájára. A pert a Quaestor felszámolója, a Kvantál Kft. indította.

Mint ismert: Tarsoly Csabát, a cégcsoport elnök-tulajdonosát, valamint tíz társát különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett – összesen 5458-rendbeli – sikkasztással és csalással vádolja a Fővárosi Főügyészség. A vádhatóság szerint a bűncselekmények együttes elkövetési értéke meghaladja a 77 milliárd forintot, s a károsultak száma pedig a harminckétezret. A botrány 2015 márciusában robbant ki, amikor a Magyar Nemzeti Bank pénz­piaci felügyeleti ellenőrzése megállapította többek között, hogy a Quaestor Értékpapír Zrt. mintegy 210 milliárd forintos vállalatikötvény-kibocsátásából 150 milliárd fiktív volt.

Először mondták ki Tarsoly Csaba jogi felelősségét
Fotó: Havran Zoltán

A törvényszék tavaly év végére jutott túl a századik tárgyalási napon, amikor a vádhatóság ismertette azt a módosított vádiratot, amelyet az alapügyben szereplő vádlottak közül összesen nyolc személlyel, köztük Tarsoly Csabával szemben nyújtottak be bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás miatt. Ennek a vádiratnak a lényege szerint Tarsoly Csaba és társai a 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetésének keretében 2007-től kezdő­dően olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak az eltulajdonítása volt. A bűnszervezet működése során 2009-ben és 2010-ben például az úgynevezett Quaestor Kurázsi befektetési jegyek értékesítése révén a vád szerint több mint 2,2 milliárd forint bevételt tulajdonítottak el jogtalanul. A vád szerint a vádlottak ezzel biztosították a Quaestor-cégcsoport további működését azokban az időszakokban, amikor egyéb értékpapírok jogtalan eltulajdonítására nem volt lehetőség, és a kötvényértékesítésből származó bevétel is csökkent.