Virtuális óvodákkal játsszák ki a törvényi kötelezettséget a szülők

Külföldön bejegyzett, a gyermek személyes jelenlétét nem igénylő álóvodákba íratják egyes szülők a gyerekeiket, hogy teljesítsék a háromévesek törvényi kötelezettségét. A lényegében csak on­line kapcsolattartásból álló óvodai ellátás jogszerűtlen, az ilyen kezdeményezések felszámolásáért szigorúbb szabályozást javasol az Oktatási Hivatal.

A távnevelés nem pótolhatja a mindennapos közösségi élményt Fotó: Mirkó István

Szakmai ellenőrzést végzett, majd jelentést készített az Oktatási Hivatal (OH) az óvodába járási kötelezettség teljesítéséről. A 150 intézmény bevonásával készült vizsgálat több hiányosságra, sőt visszaélésekre is rámutatott, amelyek jogszabályi változásokat is indokolttá tesznek.

Kiderült például, hogy bár a kötelező óvodába járás nagy részben megvalósul, egyre nagyobb számban fordul elő, hogy álóvodákkal lépnek jogviszonyra a családok, sokszor nem is sejtve, hogy szabályt sértenek. Mint ismert, a gyerekeket abban az évben kell óvodába íratni, amelyikben a nyár végéig betöltik a hároméves kort. Ez alól felmentés csak külön jegyzői engedéllyel, korábban öt-, most már csak négyéves korig kérhető.

Az OH szerint a kötelezettség teljesítését egyre többen úgy oldják meg, hogy a magyar jogszabályok által nem szabályozott online intézményekbe íratják be a gyereket.

A távnevelés nem pótolhatja a mindennapos közösségi élményt
Fotó: Mirkó István

Ezek az óvodának hívott, de valójában családi vállalkozásokként működtetett jogsértő intézmények a jelentés szerint olyan külföldi címen bejegyzett csoportok, amelyek a gyermek személyes jelenléte nélkül ígérnek távoktatást-nevelést, a szülővel történő jelképes, nem valódi (telefon, e-mail, Skype) kapcsolattartás mellett.

Esetükben nem beszélhetünk Magyarországon működő külföldi intézményről, hiszen OM-azonosítójuk nincs, ugyanakkor a külföldön történő teljesítés sem valósul meg, hiszen a család valójában nem él életvitelszerűen külföldön.

– A tisztességtelen tájékoztatás miatt sok esetben a szülő is csak utólagosan szembesül azzal, hogy gyermekénél nem teljesül(t) a jogszabályban előírt óvodába járási kötelezettség. Ráadásul ezen eseteket a jogi szabályozás nem ismeri, a szabálysértést vizsgáló kormányhivatalok pedig felhatalmazás hiányában nem tudnak eljárni ilyen ügyekben – mutat rá a jelentés, amely kiemeli, hogy ez a fajta működés minden jogszerűséget nélkülöz. Éppen ezért az OH szükségesnek látja, hogy jogszabályban is definiálják az óvodakötelezettség külföldön történő teljesítésének fogalmát.

Kiderült az is, hogy a jegyzők, illetve a fenntartók és intézményvezetők sok esetben nem tesznek eleget a jogszabályban előírt feladataiknak, például az óvodák nem kapják meg az óvodaköteles gyermekekről a jegyzői nyilvántartásokat.

Probléma az is, hogy nem mindenhol jelölik ki pontosan az óvodai körzethatárokat és előfordul, hogy az intézmények elutasítanak olyan sajátos nevelési igényű gyermekeket, akik a szakértői vélemény szerint alkalmasak lennének a többi gyerekkel való együttnevelésre.

Fény derült továbbá arra is, hogy a mulasztásokat és azok igazolását sokszor nem szabályozzák átláthatóan az óvodák; leginkább elavult vagy csak általánosságokat tartalmazó passzusok szerepelnek a házirendben a hiányzásokról.