A Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló előterjesztést tárgyalta a törvényalkotási bizottság

Nem szűnik meg a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), nem a kultúráért felelős miniszter nevezi ki a jövőben a színházigazgatókat és nem veszik el a forrásokat a független művészektől – jelentette ki a kultúráért felelős államtitkár az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának hétfői ülésén, ahol a kivételes eljárásban tárgyalt kulturális törvénycsomagot vették napirendre.

Fekete Péter az NKA-t a kulturális élet egyik legerősebb sarokkövének nevezte, amelynek célja a független előadóművészek támogatása. Mint mondta, bezárása még gondolatként sem merült fel, azt pedig a Magyar Művészeti Akadémia vezetője kérte, hogy a forrásait inkább a függetlenek támogatására fordítsák, és ne az állami, önkormányzati intézményekre.

Kijelentette azt is: a kultúrstratégiai intézményekről több tucatszor tárgyalt a tárca a szakmai szervezetekkel, amelyek kérték egy-egy csúcsintézmény meghatározását. Minden szakágból a legerősebb intézményt emelték ki – fűzte hozzá.

Az államtitkár a társasági adókedvezmények rendszerének módosításáról szólva az épített örökség megőrzését a kultúra sarkalatos pontjának nevezte. Cáfolta, hogy az államilag támogatott színházi vezetők kinevezésénél vétójoga lenne a miniszternek a jövőben, megjegyezte ugyanakkor, hogy a múzeumok esetében ugyanakkor ez a gyakorlat él és az ellen még senki sem tiltakozott.

Leszögezte ugyanakkor: ha az állam jelentős támogatást ad egy intézmény fenntartásához, akkor kontrollt is gyakorolnia kell felette. Szerinte számos vidéki önkormányzat „farol ki” az intézmények fenntartásából, így ezek vezetői kérték a felelősségi körök tisztázását.

A bizottság ülésén Arató Gergely (DK) többekkel együtt a kivételes eljárás alkalmazásának szükségességét vitatta, emellett károsnak ítélte az előterjesztést, így annak visszavonását kérte. Szerinte a kijelölt kultúrstratégiai intézmények nem az egész kultúrát jelentik, a TAO-módosítás pedig lehetővé teszi, hogy műemlék-felújításra hivatkozva vonjanak ki forrásokat. Úgy ítélte meg, hogy a szakminiszter vétójogot kap az intézményvezetők kinevezésében.

Hende Csaba fideszes elnök cáfolta, hogy vétójogot kapna a tárcavezető. Azt mondta: együttműködési kényszer alakul ki, amelyet a támogatás és annak felhasználásának ellenőrzése biztosítása indokol. Azt mondta: a közös működtetést az önkormányzat kezdeményezheti, így annak részletes szabályairól meg kell állapodni.

Bajkai István fideszes alelnök kijelentette: a TAO-forrásfelhasználás kiterjesztését pozitívan értékelte.

Balczó Zoltán (Jobbik) szerint is vétójog az, ha a miniszternek egyetértési joga van kinevezéskor. Úgy ítélte meg, az intézmények azért szorulnak állami támogatásra, mert számos forrást elvettek az önkormányzatoktól. Varga László szocialista alelnök szerint azért nyúlnak bele a kulturális intézmények irányításába, mert októberben a kormányoldal számos helyen veszített az önkormányzati választáson. Több fronton is át akarják rendezni az állami támogatások körét, most a kultúra van soron – vélekedett.

Frakciótársa, Szakács László arra várt választ, mekkora bevételkiesést jelent majd az államnak a TAO-rendszer átalakítása.

A hétfőn benyújtott, és várhatóan szerdán szavazásra kerülő javaslat meghatározza az egyes kulturális ágazatokban a kultúrstratégiai intézmények körét, és rögzíti, hogy a szükséges forrást a központi költségvetés biztosítja. A kormány előterjesztése létrehozza a Nemzeti Kulturális Tanácsot, amely szakmai alapot adna a kulturális ágazat stratégiai irányításához. Kimondja azt is, hogy a kulturális intézmény működtetéséért a fenntartó a felelős.

A javaslat módosítja az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló törvényt is. Eszerint az önkormányzat kérheti a kormánytól egy intézmény közös működtetését.