Csak magára számíthat a magyarság

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára szerint a magyar vezetőknek tisztában kell lenniük a magyar történelmi fejlődésből adódó sajátságokkal és a néplélekkel, hiszen utóbbiak behatárolják, hogy milyen döntések és stratégiák lehetnek sikeresek hazánkban. Szalai Zoltán, a Ma­thias Corvinus Collegium igazgatója a magyar állam karakterét feldolgozó, a héten megjelent könyvet ismertetve azt hangsúlyozta: a most közzétett tanulmányokkal a magyar nemzet látásmódjáról kívántak összefoglaló képet adni.

A szerzőpáros, Orbán Balázs és Szalai Zoltán szerint a szuverenitás a kulcs hazánk sikereihez Fotó: Teknős Miklós

Nemzetiek és légiósok

Orbán Balázs az erős Magyarország belső feltételeként említette a közösségelvű társadalompolitika kialakítását, amely – amellett, hogy nem fordítja egymás ellen a különböző társadalmi csoportokat – a családalapításra, a gazdaságilag stabil és aktív középosztályra, valamint az erős nemzeti öntudatra épít. – Fontos történelmi tanulság, hogy amikor gondba kerül az ország, csak a nemzeti intézményekre számíthatunk.

Így volt ez a 2008–2009-es pénzügyi válság esetében vagy legutóbb a 2015–2016-os migrációs krízis alatt is. A nemzetközi intézmények, valamint a szupranacionális struktúrák nem tudták megvédeni hazánkat, csak a magyar parlament és a kormány volt képes felelősséget vállalni a magyar emberekért – mutatott rá a miniszterhelyettes. A Demokratikus Koalíció Európai Egyesült Államokról szóló elképzeléséről Orbán Balázs azt emelte ki: a párt olyan uniformizált, értékmentes, „légiós” gondolkodási struktúrát követ, amelyet semmi nem köt a magyar viszonyokhoz.

– Ez teljesen új fejlemény a történelmünkben, még az Osztrák–Magyar Monarchiában is elképzelhetetlen volt, hogy akár a kormánypárt, akár az ellenzéke több hatáskört követelt volna Bécsnek, mint ahogyan a jelenlegi ellenzék többsége Brüsszel számára kívánja átengedni szuverenitásunk további elemeit – fejtette ki az államtitkár.

Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium igazgatója, a kötet társszerzője és szerkesztője lapunknak arról beszélt: a könyvben szereplő tanulmányokkal a magyar nemzet látásmódjáról kívántak összefoglaló képet adni. – A kötet által nyújtott perspektíva segítségével talán a napi problémák kezelésében és a döntési helyzetekben is könnyebben megállapítható, hogy mi a nemzet érdeke.

A magyarság fontos döntési pontjainál mindig szükséges megvizsgálnunk: honnan jöttünk, milyen fejlődési tendenciák érvényesültek a tradícióink kialakulása során, valamint hogy kikkel együtt és kik ellenében építkezett a magyarság az elmúlt ezer esztendőben. A történelmi gondolkodásunk lenyomatát adó könyv reményeink szerint a jelenlegi magyarságnak segít megalkotni azokat a válaszokat, amelyek előremozdítják és sikeresebbé teszik az országot – fogalmazott Szalai Zoltán. Hozzátette: a kötetben igyekeztek úgy tárgyalni az említett témákat, hogy a konkrét, pragmatikus kérdésekkel foglalkozók számára is releváns, használható gondolatokat adjanak.

Többpólusú világ

A kötet értekezéseit tágabb perspektívába helyezve az igazgató arra is kitért: korunk egyik nagy kérdése, hogy az Amerikai Egyesült Államok dominálta egypólusú világrend felbomlásával hány hatalmi központ jön létre, illetve milyen geopolitikai viszonyok alakítják a jövőben kontinensünk politikáját. – Bár a globális tendenciákra csekély ráhatásunk van, az kijelenthető, hogy Magyarország mindig azokban az időszakokban volt sikeres, amikor diverzifikált volt a nemzetközi kapcsolatrendszere, nem pedig egy szálon függött. A különböző nagyhatalmakkal pedig akkor tudott az ország kiegyensúlyozott viszonyrendszert kiépíteni és fenntartani, amikor a nemzeti szuverenitás birtoklása megadta az ehhez szükséges belső szilárdságot és magabiztosságot – fejtette ki Szalai Zoltán.