Dömötör Csaba: Most lapulnak a címeres jogvédők

A Gothár-ügy, a bírók és az ügyészek fizetésemelését célzó kormányzati törvényjavaslat, illetve az egészségügy helyzete került terítékre az Országgyűlésben a napirend előtt.

Fotó: MTI/Kovács Attila

Harangozó Tamás (MSZP) szerint valójában az igazságszolgáltatás függetlenségének megszüntetéséről szól a bírók és az ügyészek fizetésemelését célzó kormányzati törvényjavaslat, amely lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság tagjait kérésükre a köztársasági elnök kúriai bíróvá nevezheti ki, így már legfőbb bírói fórumot is „politikai kinevezettekkel” tölthetik fel. Bírálta az angolszász jogból ismert precedensrendszer bevezetését a magyar jogba, amellyel minden kúriai döntés kötelező lesz az alsóbb bíróságoknak.

– A képviselő úr felszólalása bármilyen sci-fi magazinban megállta volna helyét – reagált válaszában az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. Völner Pál hangsúlyozta: az ellenzék az elmúlt 9 évben az igazságszolgáltatás függetlensége miatt károgott, de egyetlen konkrét ügyet nem tudtak mondani, amikor az ítélkezést politikai oldalról befolyásolták volna. Közölte: a bírák kiválasztása nem változik és az egységes joggyakorlattól is lehetőség lesz továbbra is eltérni, csak indoklással. – A törvényre azért van szükség, mert egységes maradt a bírósági rendszer és ehhez hozzá kellett igazítani a jogorvoslati rendszert – magyarázta.

Tordai Bence (Párbeszéd) a kormányzati és az ellenzéki vezetésű fővárosi önkormányzat által hozott intézkedéseket vetette össze. Szerinte míg a kormánypártok a hatalom embereinek érdekeit érvényesítik, a Karácsony Gergely főpolgármester vezette főváros pedig az emberek hatalmát érvényesíti.

– A kormánypártok uralni akarják a kultúrát, Karácsony Gergely viszont kiáll a színházak és a kultúra szabadsága mellett. A kormánypártok kizárólag a pártállami média modelljét tudják alkalmazni, közben Karácsony Gergely megakadályozza a propagandamédia terjesztését. A kormánypártok bevezetik a rabszolgatörvényt, míg Karácsony Gergely tiltja azt – hangoztatta Tordai.

– Egyetlen helyről rúgtak ki egy gyermekes anyukát, mert nem vállalt túlórát, Józsefvárosból. Egyetlen polgármesterről tudunk, aki megüzente, ki nem lehet színházigazgató, ez Karácsony Gergely – reagált válaszában a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba a Gothár-ügy kapcsán emlékeztetett a Párbeszéd frakciójában ülő Burány Sándor botrányos kijelentésére, miszerint a szexuális zaklatás együttműködési kényszer.

„Ebben az ügyben totális csend települt a PM-es képviselőkre, pedig korábban elég harciasak voltak. Szabó Tímea mécsest gyújtott, Karácsony Gergely kormánybiztos kinevezését követelte, aki a nők elleni erőszak ellen lépne fel. Arra is volt példa, hogy flashmobot szerveztek beragasztott szájjal, most viszont lapulnak a címeres jogvédők – fogalmazott. Dömötör arra szólította fel az ellenzéki képviselőket, hogy szakítsák meg az együttműködést Buránnyal, mert ha ezt nem teszik meg és tovább lapulnak, akkor a jövőben nem lesz semmilyen alapjuk arra, hogy emberi jogi és erkölcsi kérdésekben bárkit számon kérjenek. Az államtitkár kitért arra is: ahogy a budapestiek bontogatják a karácsonyi ajándékokat, rájönnek, hogy az egyik csomag dugódíjat, a másik a szuperkórház leállítását, a harmadik egy rakás új pozíciót rejt, pár kerületből pedig hallani lehet „a Czeglédy nevű krampusz mocorgását”, rábízták ugyanis az átvilágítást.

– Megjelentek a múlt emberei, de nem a kéményen, vagy rénszarvas húzta szánon érkeztek, hanem Karácsony Gergely hívta őket – közölte.

Lukács László György (Jobbik) azzal vádolta a kormányt, hogy „lepusztította az egészségügyet”. A képviselő a Kútvölgyi klinikai tömb költözésével kapcsolatos bizonytalanságot, a Jahn Ferenc kórházból távozó hat sebész ügyét és a kórházi beszállítók felé fennálló 70 milliárd forintos „rekordtartozást rótta fel”, és úgy vélte, amihez a Fidesz-KDNP hozzányúl, abból nem szuperkórház, hanem „szuperkáosz” lesz.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy reagált, hogy míg a Fidesz-KDNP-s kormány a 2020-as költségvetésben 770 milliárddal többet fordít egészségügyre a 2010-es összeghez képest, addig például Ózd jobbikos vezetése 2014-hez képest mára 60-ról 50 millió forintra csökkentette a város egészségügyi forrásait.

– A Jobbik mostani szövetségesei kormányon bezárták a kórházakat és forráskivonást hajtottak végre, így csak a Fidesz-KDNP a garancia az egészségügyi források bővülésére – jelentett ki Rétvári Bence. Szerinte a Jahn Ferenc kórház ügyében a képviselő valótlanságot állított, hiszen nem arról van szó, hogy hétből hat szakember távozik, hanem 23 sebészből mondott fel hat orvos, akik 2 hónapos felmondási idejük alatt továbbra is dolgoznak. Megjegyezte: a jobbikos képviselő korábban „orvosexportőrként” tevékenykedett, így nincs erkölcsi alapja erről a témáról beszélni.

Czunyiné Bertalan Judit (Fidesz) ugyancsak a Gothár-ügyről szólva felháborítónak nevezte, hogy a Katona József Színház vezetése a „balliberális elittel karöltve” „falazni” próbált a Kossuth-díjas rendezőnek, holott más esetben „harciasan tetszelegnek” a védelmező szerepében. Bírálta a Párbeszéd képviselőjét, Burány Sándort, aki szerinte a nők elleni szexuális zaklatásokra vonatkozóan tett „csípős megjegyzést”, „együttműködési kényszernek” titulálva az ilyen eseteket. Czunyiné ezért Szabó Tímeát, a Párbeszéd frakcióvezetőjét vonta kérdőre, hogy miért hallgat az ügyben, miért nem ítélte el a megjegyzést, miért nem zárja ki a képviselőt a frakcióból.

Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta, hogy míg korábban az ellenzéki frakciók képviselőnői petíciót fogalmaztak meg és közösen léptek fel a szexuális zaklatások ellen, most viszont, amikor egy balliberális oldalhoz tartózó színházi rendezőről és az ügyet „elmismásoló” igazgatóról van szó, nem tesznek semmit. Az államtitkár kétszínűnek, álszentnek nevezte az ellenzékieket, akik politikai furkósbotként használják a szexuális zaklatások ügyét, ám csak akkor hangosak, ha nem a balliberális oldalhoz kötődő esetről van szó.