időjárás 6°C Marcella 2023. január 31.
logo

Érdemi párbeszéd kezdődhet a balatoni ipari kikötőről

Haraszti Gyula
2019.12.19. 06:30
Érdemi párbeszéd kezdődhet a balatoni ipari kikötőről

Tipikus róka fogta csuka helyzet alakult ki a Balatongyörök és Vonyarcvashegy határába tervezett ipari kikötő ügyében. Az ígéretek szerint mára készülnek el erről a vízügy előzetes tervei, a helyiek egy része viszont nem érti, miért kell terveket készíteni egy olyan beruházásról, amelyet ők elutasítanak. Az önkormányzatokkal és a lakossággal való érdemi párbeszéd januárra várható.

Balatongyörök vízpartján egy földút vezet a tóból kikotort iszapot tároló zagykazetták felé. Érintetlen bokros, erdős területen járunk, egy vadászles mellett dagonyafoltok jelzik, hogy itt etetik az állatokat.

Ez a partszakasz jelenleg vadászati terület, ezért nincs nyitva a nagyközönség előtt. Talán ennek is köszönhető, hogy sikerült megőrizni az értékeit: különleges madárvédelmi zónának számít, Natura 2000-es védettségű, a nemzeti park határán helyezkedik el, a nádas is védett – mutat a part felé Bánkiné Király Zsuzsanna, volt önkormányzati képviselő, a tiltakozó civilek egyik aktivistája.

Mint mondja, néhány éve feltöltöttek már itt egy partszakaszt, madármegfigyelő sétányt akartak létrehozni, de ez nem valósult meg. Ennek köze lehet ahhoz is, hogy rendszeresen járnak ide iszapkotró hajók, amelyekből a part mentén kialakított kazettákba szivattyúzzák a zagyot. Ilyenkor a halak elkerülik az egész környéket, a horgászok nagy bánatára.

Ez az út vezet a partról a tóból kikotort iszapot tároló zagykazetták felé
Fotó: Teknős Miklós

Sokszor messzi helyekről, akár Balatonkeneséről is ide hozzák lerakni a fölöslegesé vált iszapot az uszályok. A legnagyobb gond azonban nem ez, hiszen ezt a tevékenységet el kell végezni. A helyiek megdöbbentek, amikor arról értesültek, hogy a vízügy egy ipari kikötő létesítését tervezi a parton, mivel amúgy is itt szokták lerakni az iszapot a zagytározókba.

Ehhez a belső öblös kikötőhöz ki kellene irtani a legnagyobb összefüggő balatoni nádas egy részét, amelynek fontos szerepe van az ökológiai egyensúly fenntartásában. A létesítmény ráadásul belerondítana a tájba, egy szárazulatot hoznának létre a daruk számára, egy szárazdokkot és épületeket a karbantartáshoz, ami nagymértékű átalakítással járna.

A települést megterhelné maga az építkezés is, hiszen az elképzelések szerint négysávosra kellene bővíteni a part felé vezető mellékutat, hogy azon közlekedhessenek a feltöltésekhez szükséges követ és egyéb építőanyagokat szállító kamionok.

Az uzsai kitermelőhelytől induló „bányakanyar” környékén már eddig is gondot jelentett a teherautó-forgalom, ez jelentősen megnövekedne az építkezés idején, miközben a 71-es főút zajszennyezése is nőne, amire már korábban is voltak panaszok.

– Elkeserítő az is, hogy öt évig bent ültem a képviselő-testületben, de erről nem hallottunk egy szót sem, pedig később kiderült, hogy a polgármester már egyeztetett a tervezővel, és drónfelvételek is készültek – panaszolja Bánkiné.

A választás után aztán megmutatták a helyi képviselőknek a Balaton környékére vonatkozó vízpart-rehabilitációs terveket, és ebben már szerepelt itt egy ipari kikötő létrehozása. A helyi rendezési tervben ugyan több helyen adnak lehetőséget kikötő létesítésére, de ezek legfeljebb vitorlás- vagy kompkikötők lehettek volna – tájékoztatott az egykori képviselő.

A helyiek ezért döntöttek úgy, hogy aláírásokat gyűjtenek a beruházás ellen. Vélhetően ennek hatására az önkormányzat képviselő-testülete olyan határozatot hozott, hogy nem támogatja semmilyen nagyberuházás elindítását a parton.

A történet azonban itt még nem ért véget. Az érintett vízpart és zagytározó ugyanis az állam tulajdona, a helyhatóság az aktivista tudomása szerint legfeljebb abba szólhat bele, hogy használhatják-e a területhez vezető szolgalmi utat. A kotróhajókat és uszályokat ugyanakkor tarthatnák Siófokon, az ott lévő ipari kikötőben is, bár nyilván nagyobb költség onnan átjárni velük az északi partra.

– Tudjuk, hogy szükség van a kotrásra, és abban benne lennénk, hogy a zagyot továbbra is a mi partunkon lévő tárolóban helyezzék el, de ipari kikötőt nem szeretnénk látni egy ilyen gyönyörű helyen, ahol az emberek nagy része a turizmusból és a szobakiadásból él – jelenti ki Surányi Norbert, a helyi tiltakozók másik képviselője.

A 71-es főút áteresztő képességével is problémák vannak, és a beruházás tönkretenné az itteni élővilágot is – tette hozzá. A Surányi Norbert által létrehozott tiltakozó Facebook-csoportnak jelenleg 8600 tagja van, és elindítottak egy petíciót is, amit több mint tízezren írtak alá. Mint mondja, nem értik, minek pénzt és energiát fektetni olyan tervekbe, amelyek megvalósítását a helyiek elutasítják.

Azt remélik, hogy a tiltakozásuk hatására meggondolják majd ezt a beruházást a döntéshozók. – Folyamatosan napirenden volt kikötő létesítése Balatongyörökön, de nem ipari kikötőé – nyilatkozta lapunknak Bíró Róbert, a település polgármestere.

Mint elmondta: ez be is került a helyi rendezési tervbe, ellene senki sem tiltakozott. Idén nyáron aztán a vízügyi igazgatóság felmérést végzett a zagytározóknál, ezt egyeztette is az önkormányzattal. Akkor került szóba, hogy a zagytározó kazettákat rekultiválni kell, és egy kikötőt is építenének a parton, az idevezető utat pedig kiszélesítenék.

Azzal érveltek a szakemberek, hogy a Balaton nyugati medencéje a legiszaposabb, legszennyezettebb, itt kellene állomásoztatni a hajókat.

– Tervegyeztetés azonban még nem volt, csak az útszélesítésről kérdeztek meg minket, és jeleztük, hogy szezonidőn kívül lehet azt megvalósítani – idézte fel a történteket a polgármester. Később viszont kiderült, hogy a vízügyi igazgatóságnak koncepcióterveket kell készítenie a part rehabilitáció­jára, mert a 2021–2027-ig tartó európai uniós fejlesztések pénzügyi előtervezése folyik.

Balatongyörök azonban csak egy lehetséges helyszínként merült fel egy ipari kikötő céljára. A képviselő-testület ugyanakkor úgy döntött, hogy nem támogat semmilyen gigaberuházást a parton.

A kérdés már csak az, mennyire avatkozhat ebbe bele az önkormányzat, hiszen a tómeder állami tulajdon, a zagykazetta pedig ennek a része negyven éve, az uszályok pedig rendszeresen hordják ide az iszapot.

A polgármester szerint lehetne szigorítani a helyi építési szabályokon, de a Balaton-törvény magasabb rendű jogszabály, amely jelenleg engedélyezi a vízparti területek közcélú hasznosítását. A településeknek pedig csak véleményezési joga van.

Bíró Róbert szerint most annyit tehetnek, hogy megvárják a vízügy előzetes terveit, mert azt ígérték, hogy ezeket egyeztetik az önkormányzattal és a lakossággal. Bízik abban, hogy ha a helyiek ezt elutasítják, máshol próbálják majd megvalósítani a kikötőt.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az előtervezésnél tart, ez december 20-án befejeződik – közölte megkeresésünkre Siklós Gabriella, a szervezet szóvivője. Tizenöt napos határideje van a megrendelőnek – vagyis a főigazgatóságnak –, hogy a terveket elfogadja, ezután kezdődhet a társadalmi egyeztetés.

Az önkormányzatokkal és a lakossággal való érdemi párbeszéd tehát januárra várható – tudtuk meg a szóvivőtől. És hogy minek terveznek ipari kikötőt, amikor a helyiek ezt elutasítják?

A szóvivő szerint ahhoz előzetes tervekre van szükség, hogy az emberek tudják, egyáltalán mit utasítanak el vagy támogatnak. Mindig előtervezés és lakossági egyeztetés után lehet elkezdeni a tényleges munkát.

Egyelőre még a helyszín sem biztos, amíg nem látták az előzetes elképzeléseket, amely nemcsak az ipari kikötőre vonatkozik, hanem sok más beruházásra is, amelyekre a Balaton-part fenntarthatósága miatt van szükség. Ezeket a terveket minden érintett településen ismertetik majd a lakossági fórumokon – ígérte meg a szóvivő.

Az viszont már előre borítékolható, hogy milyen lesz a közhangulat ezeken az eseményeken. A vonyarcvashegyi kápolnánál például tüntetést is szerveztek a kikötő ellen, ahol a rossz idő ellenére rengetegen megjelentek.

A Kápolnadombról most még gyönyörű a kilátás a tóra. A kis kápolna is lenyűgöző, az alapjai Árpád-koriak, a történelmi emlékek szerint már akkor volt itt ilyen épület, amikor Szent István kihirdette a templomok építéséről szóló rendeletét.

Előtte fából faragott Golgota áll, körötte régi kősírok sorakoznak. Nyáron rendszeresek itt a misék, szombatonként pedig több esküvőt is tartanak a gyönyörű látvány és a meghittség miatt. Amint a dombra érünk, madarak hangja üti meg a fülünk. A parton, egy hatalmas nyárfán vízimadarak raja zajong. Egy hőforrás miatt halásznak itt, télen is könnyen találnak maguknak táplálékot.

Bele sem merünk gondolni, milyen látvány lenne innen, ha emelődaruk magasodnának a parton, miközben egy kikövezett öbölben forognának a kotróhajók.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.