Érdemi párbeszéd kezdődhet a balatoni ipari kikötőről

Tipikus róka fogta csuka helyzet alakult ki a Balatongyörök és Vonyarcvashegy határába tervezett ipari kikötő ügyében. Az ígéretek szerint mára készülnek el erről a vízügy előzetes tervei, a helyiek egy része viszont nem érti, miért kell terveket készíteni egy olyan beruházásról, amelyet ők elutasítanak. Az önkormányzatokkal és a lakossággal való érdemi párbeszéd januárra várható.

Ez az út vezet a partról a tóból kikotort iszapot tároló zagykazetták felé Fotó: Teknős Miklós

– Elkeserítő az is, hogy öt évig bent ültem a képviselő-testületben, de erről nem hallottunk egy szót sem, pedig később kiderült, hogy a polgármester már egyeztetett a tervezővel, és drónfelvételek is készültek – panaszolja Bánkiné.

A választás után aztán megmutatták a helyi képviselőknek a Balaton környékére vonatkozó vízpart-rehabilitációs terveket, és ebben már szerepelt itt egy ipari kikötő létrehozása. A helyi rendezési tervben ugyan több helyen adnak lehetőséget kikötő létesítésére, de ezek legfeljebb vitorlás- vagy kompkikötők lehettek volna – tájékoztatott az egykori képviselő.

A helyiek ezért döntöttek úgy, hogy aláírásokat gyűjtenek a beruházás ellen. Vélhetően ennek hatására az önkormányzat képviselő-testülete olyan határozatot hozott, hogy nem támogatja semmilyen nagyberuházás elindítását a parton.

A történet azonban itt még nem ért véget. Az érintett vízpart és zagytározó ugyanis az állam tulajdona, a helyhatóság az aktivista tudomása szerint legfeljebb abba szólhat bele, hogy használhatják-e a területhez vezető szolgalmi utat. A kotróhajókat és uszályokat ugyanakkor tarthatnák Siófokon, az ott lévő ipari kikötőben is, bár nyilván nagyobb költség onnan átjárni velük az északi partra.

– Tudjuk, hogy szükség van a kotrásra, és abban benne lennénk, hogy a zagyot továbbra is a mi partunkon lévő tárolóban helyezzék el, de ipari kikötőt nem szeretnénk látni egy ilyen gyönyörű helyen, ahol az emberek nagy része a turizmusból és a szobakiadásból él – jelenti ki Surányi Norbert, a helyi tiltakozók másik képviselője.

A 71-es főút áteresztő képességével is problémák vannak, és a beruházás tönkretenné az itteni élővilágot is – tette hozzá. A Surányi Norbert által létrehozott tiltakozó Facebook-csoportnak jelenleg 8600 tagja van, és elindítottak egy petíciót is, amit több mint tízezren írtak alá. Mint mondja, nem értik, minek pénzt és energiát fektetni olyan tervekbe, amelyek megvalósítását a helyiek elutasítják.

Azt remélik, hogy a tiltakozásuk hatására meggondolják majd ezt a beruházást a döntéshozók. – Folyamatosan napirenden volt kikötő létesítése Balatongyörökön, de nem ipari kikötőé – nyilatkozta lapunknak Bíró Róbert, a település polgármestere.

Mint elmondta: ez be is került a helyi rendezési tervbe, ellene senki sem tiltakozott. Idén nyáron aztán a vízügyi igazgatóság felmérést végzett a zagytározóknál, ezt egyeztette is az önkormányzattal. Akkor került szóba, hogy a zagytározó kazettákat rekultiválni kell, és egy kikötőt is építenének a parton, az idevezető utat pedig kiszélesítenék.

Azzal érveltek a szakemberek, hogy a Balaton nyugati medencéje a legiszaposabb, legszennyezettebb, itt kellene állomásoztatni a hajókat.

– Tervegyeztetés azonban még nem volt, csak az útszélesítésről kérdeztek meg minket, és jeleztük, hogy szezonidőn kívül lehet azt megvalósítani – idézte fel a történteket a polgármester. Később viszont kiderült, hogy a vízügyi igazgatóságnak koncepcióterveket kell készítenie a part rehabilitáció­jára, mert a 2021–2027-ig tartó európai uniós fejlesztések pénzügyi előtervezése folyik.

Balatongyörök azonban csak egy lehetséges helyszínként merült fel egy ipari kikötő céljára. A képviselő-testület ugyanakkor úgy döntött, hogy nem támogat semmilyen gigaberuházást a parton.

A kérdés már csak az, mennyire avatkozhat ebbe bele az önkormányzat, hiszen a tómeder állami tulajdon, a zagykazetta pedig ennek a része negyven éve, az uszályok pedig rendszeresen hordják ide az iszapot.

A polgármester szerint lehetne szigorítani a helyi építési szabályokon, de a Balaton-törvény magasabb rendű jogszabály, amely jelenleg engedélyezi a vízparti területek közcélú hasznosítását. A településeknek pedig csak véleményezési joga van.

Bíró Róbert szerint most annyit tehetnek, hogy megvárják a vízügy előzetes terveit, mert azt ígérték, hogy ezeket egyeztetik az önkormányzattal és a lakossággal. Bízik abban, hogy ha a helyiek ezt elutasítják, máshol próbálják majd megvalósítani a kikötőt.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság az előtervezésnél tart, ez december 20-án befejeződik – közölte megkeresésünkre Siklós Gabriella, a szervezet szóvivője. Tizenöt napos határideje van a megrendelőnek – vagyis a főigazgatóságnak –, hogy a terveket elfogadja, ezután kezdődhet a társadalmi egyeztetés.

Az önkormányzatokkal és a lakossággal való érdemi párbeszéd tehát januárra várható – tudtuk meg a szóvivőtől. És hogy minek terveznek ipari kikötőt, amikor a helyiek ezt elutasítják?

A szóvivő szerint ahhoz előzetes tervekre van szükség, hogy az emberek tudják, egyáltalán mit utasítanak el vagy támogatnak. Mindig előtervezés és lakossági egyeztetés után lehet elkezdeni a tényleges munkát.

Egyelőre még a helyszín sem biztos, amíg nem látták az előzetes elképzeléseket, amely nemcsak az ipari kikötőre vonatkozik, hanem sok más beruházásra is, amelyekre a Balaton-part fenntarthatósága miatt van szükség. Ezeket a terveket minden érintett településen ismertetik majd a lakossági fórumokon – ígérte meg a szóvivő.

Az viszont már előre borítékolható, hogy milyen lesz a közhangulat ezeken az eseményeken. A vonyarcvashegyi kápolnánál például tüntetést is szerveztek a kikötő ellen, ahol a rossz idő ellenére rengetegen megjelentek.

A Kápolnadombról most még gyönyörű a kilátás a tóra. A kis kápolna is lenyűgöző, az alapjai Árpád-koriak, a történelmi emlékek szerint már akkor volt itt ilyen épület, amikor Szent István kihirdette a templomok építéséről szóló rendeletét.

Előtte fából faragott Golgota áll, körötte régi kősírok sorakoznak. Nyáron rendszeresek itt a misék, szombatonként pedig több esküvőt is tartanak a gyönyörű látvány és a meghittség miatt. Amint a dombra érünk, madarak hangja üti meg a fülünk. A parton, egy hatalmas nyárfán vízimadarak raja zajong. Egy hőforrás miatt halásznak itt, télen is könnyen találnak maguknak táplálékot.

Bele sem merünk gondolni, milyen látvány lenne innen, ha emelődaruk magasodnának a parton, miközben egy kikövezett öbölben forognának a kotróhajók.