Felbocsátották a műegyetemen fejlesztett SMOG-P kisműholdat

December 6-án helyi idő szerint 9:18-kor Új-Zélandról felbocsátották, majd sikeresen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P és a magánfinanszírozású ATL-1 kisműholdakat.

Az új-zélandi Mahia-félszigetről a Rocketlab amerikai cég Electron típusú rakétája vitte fel, és bocsátotta űrbéli útjukra a már 360 km magasságban keringő műholdakat – közölte a BME pénteken az MTI-vel.

A közlemény szerint a SMOG-P, az első magyar 1-PocketQube (5x5x5cm) méretű műhold teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával.

A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék oktatói irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is.

A felbocsátás költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar és a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztosította.

A SMOG-P fedélzetén az alapvető működést biztosító egységek mellett a Föld körüli térség ember keltette elektormágneses szennyezettségét vizsgáló műszer található.

„A SMOG-P világelső lehet, mivel mostanáig nincs sikeres 1-PQ méretű műhold misszió” – írják. A műhold neve az „elektroszmog” szóra utal, a P pedig a „ precursor”, azaz előfutár jele.

A közlemény szerint két repülő példány készült a SMOG kisműholdból és az egyik korábban kapott start lehetőséget, így mintegy előkísérlete a missziónak.

A SMOG (PocketQube) fejlesztése 2014-ben indult, azóta számos szakdolgozat, diplomaterv, tudományos közlemény és PhD kutatás sikeréhez járult hozzá.

Az ATL-1 az első magyar 2-PocketQube (5x5x10cm) méretű, teljes egészében magánvállalkozásban, a SMOG-csapat bevonásával megvalósult műhold. Küldetése során feladata speciális akkumulátor hőszigetelő anyagok tulajdonságainak tesztelése súlytalanságban, extrém hőmérsékleti viszonyok mellett.

A műholdak vezérlését, adatainak vételét a Műegyetemen elsődlegesen az E épület tetején található rádióállomás biztosítja. A műholdak első jelei a start után 24 órán belül várhatók.

A közlemény szerint az egyetem a későbbiekben bővebb információkkal fog szolgálni a keringési pálya adatairól, a műhold által sugárzott jelek vételi lehetőségéről, a műholdak állapotáról, az általuk végzett mérésekről és a várható élettartamról.