Gyógyszeripar: továbbra is nemzetgazdaságunk egyik motorja

Hazánk nemzetgazdaságának egyik fő pillére a gyógyszeripar, amely nemcsak ezermilliárd forintot meghaladó kibocsátást jelent, hanem több tízezer fő foglalkoztatását is – hangzott el a Nézőpont Intézet által szervezett Gyógyuló Egészségügy konferencián. Magyarország a visegrádi négyek között első helyen van a gyógyszergyártásban, ám a szakértők figyelmeztettek: az Európai Unió új, gyógyszerbiztonsággal kapcsolatos szabályozása a gyártóknak jelentős többletköltséget jelent, amelyet a kormány segítségével igyekeznek minél hamarabb mérsékelni, hogy ne kelljen gyógyszerárat emelni.

A visegrádi országok közül továbbra is hazánk a vezető a gyógyszeripar szempontjából, amely évente több mint ezermilliárd forintnyi kibocsátást jelent a magyar gazdaságnak – jelentette ki Mráz Ágoston, a Nézőpont igazgatója, a mai Gyógyuló Egészségügy konferencián. A négy ország közül egyedül Magyarországra igaz, hogy magasabb a gyógyszerexport mértéke, mint az importé – a KSH adatai szerint. Mráz Ágoston hozzátette, az elmúlt közel két évtizedben megduplázódott a gyógyszeripari exportunk mértéke.

A konferencián elhangzott, a bérfejlesztésben is élen jár a gyógyszeripar és évente stabilan két százalékkal növelni tudja alkalmazottainak számát: 2018-ban a KSH szerint már 19 148 főt foglalkoztatott az ágazat. Ugyanakkor még ennél is több főt tudnának alkalmazni, vagyis nagy a felvevőpiac: nem véletlen, hogy egyre több fiatal szeretne ipari gyógyszerésznek tanulni. Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója szerint a duális képzés egyre jobban elterjed Magyarországon, s ez lehetővé teszi, hogy a hallgatók már a tanulmányaik alatt belelássanak egy-egy vállalat mindennapjaiba, és gyakorlatot szerezzenek ott, ahol később akár teljes állásban foglalkoztathatják őket.

A gyógyszeripar Magyarország kutatás-fejlesztésének a motorja is: az ország összes ilyen irányú kiadása 654 milliárd forint, ebből a gyógyszeripar 77,2 milliárd forintot tesz ki – mondta el Mráz Ágoston a KSH adataira hivatkozva. Csak a kutatás-fejlesztéssel összefüggésben 2517 főt foglalkoztatott a gyógyszeripar tavaly.

Az ágazat jelentős részt vállal a közteherviselésből is: összesen közel 80 milliárd forintot adózik évente a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségéhez (MAGYOSZ) tartozó 15 gyógyszercég, amelyek a legnagyobbak hazánkban.

A Nézőpont Intézet igazgatója kiemelte azt is, hogy a gyógyszeripar a képzett munkaerő mágnese: ugyancsak a MAGYOSZ adatai szerint ezen a területen dolgozók 42,8 százaléka felsőfokú végzettségű.

A magyar társadalom 2014 és 2018 között összesen 14,5 milliárd napnyi terápiás gyógyszert váltott ki, ami azt jelenti, hogy egy gyógyszer, amelyből naponta egy tablettát kell szednie a betegnek, az egy terápiás napnak számít. – Ebből a hatalmas mennyiségből minden második terápiás napot a MAGYOSZ-hoz tartozó gyógyszercégek állítottak elő, ami azt mutatja, hogy jelentős a magyar gyógyszeripar hozzájárulása a magyar betegek gyógyulásához – mutatott rá Bogsch Erik.

A jelentős fejlődés mellett visszaesésről is számot adtak a szakértők: tavaly 41 milliárd forinttal esett vissza a gyógyszeripar kibocsátása, ebben szerepet játszott a TEVA Gyógyszergyár gazdasági visszaesése is, amely az egész ágazatra hatással volt.

Az ágazat további növekedését, bevételeinek emelkedését nehezíti az Európai Unió 2019. februártól életbe lépett új szabályozása, az úgynevezett szerializáció, amely azt jelenti, hogy a vényköteles gyógyszereket másképpen kell lezárni és egyedi kóddal ellátni a nagyobb biztonság érdekében: ez viszont dobozonként 70-75 forintnyi többletköltséget jelent a gyártóknak, részben azért, mert ehhez a teljes informatikai rendszert fejleszteni kell. Például a Richter esetén ez azt jelenti, hogy az általuk előállított évi 200 millió doboz gyógyszerre nézve már 12 milliárd forintos a kiesés.

Illés Zsuzsanna, a MAGYOSZ igazgatója hangsúlyozta, ezt nem a gyógyszerek áremelésével tervezik kompenzálni, mert nem akarják a betegek terheit növelni. A szakértők szerint az új szabályozás akár 10-20 százaléknyi termelékenységcsökkenést okozhat, a szerializáció okozta gazdasági hátrányok mérséklésére a MAGYOSZ – az iparstratégia részeként – kidolgozott két konkrét javaslatot, ezek már a kormány asztalán vannak és hamarosan a nyilvánosság elé kerülnek – ígérték a konferencián.