2010 óta vége a segélyalapú Magyarország korszakának

A gazdaság pedig egy olyan fejlődési pályára állt, amire az elmúlt ötven évben nem volt példa, és ez esélyt ad arra, hogy az ország valóban felzárkózzon a nyugat-európai gazdasági fejlettséghez.

Pécs, 2013. szeptember 6. A dohányipari berendezések, alkatrészek előállításával foglalkozó Hauni Hungaria Gépgyártó Kft. egyik üzemcsarnoka 2013. szeptember 6-án. MTI Fotó: Sóki Tamás Fotó: Sóki Tamás

Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke kijelentette: 2010 óta a segélyalapú Magyarország korszakának vége, a gazdaság pedig egy olyan fejlődési pályára állt, amire az elmúlt ötven évben nem volt példa, és ez esélyt ad arra, hogy az ország valóban felzárkózzon a nyugat-európai gazdasági fejlettséghez és bérszínvonalhoz. Ehhez arra van szükség, hogy a magyar gazdasági növekedés évente legalább két százalékkal meghaladja az európai uniós átlagot – közölte Bánki Erik.

A képviselő azt is mondta, hogy a balliberális kormányok idején „segélyekre kárhoztatták a magyar polgárokat”, „százezrek tengődtek segélyen”, munkahelyteremtés helyett munkahelyeket szüntettek meg, aki pedig dolgozott, azt agyonadóztatták, a magyar családokat, munkavállalókat elszegényítették.

Ezzel szemben 2010-hez képest ma mintegy 800 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon, a bérek folyamatosan emelkednek – a nettó átlagkeresetek 82 hónapja nőnek -, a minimálbér és a szakmunkás minimálbér 2010 óta több mint duplájára nőtt – sorolta.

A fideszes politikus kiemelte, hogy tavaly január és október között 10,9 százalékkal nőttek az átlagbérek. Megjegyezte, hogy a családpolitikai intézkedéseknek köszönhetően a legmagasabb arányban a többgyermekes családok bére nőtt.

Bánki Eriket megkérdezték Matolcsy György jegybankelnöknek a kormányzati lakáspolitikát érintő kritikájáról, amire úgy reagált: a kormánynak érdemes megvitatnia, mit lehet tenni annak érdekében, hogy a lakáspolitikai intézkedések szolgálják a gazdasági növekedést, segítsék az infláció 3 százalékos szinten tartását, és hogy a magyar gazdaság folyamatosan az EU-s átlagnál 2 százalékkal nagyobb mértékben bővüljön.

Arra a felvetésre, hogy az előzetes bírósági vélemény szerint a magyar civiltörvény sérti az uniós jogot, a Fidesz politikusa azt válaszolta: továbbra is elkötelezett amellett, hogy átlátható legyen a magyarországi civil szervezetek támogatása, ezt szolgálja az elfogadott törvény is. Ezért kizártnak tartja, hogy a törvénynek az átláthatóságra vonatkozó rendszerét vissza kelljen vonni vagy módosítani kelljen. Hozzátette: sok Soros Györgyhöz köthető szervezettől kaptak támadásokat a törvény elfogadása után, és ezek azóta is folynak.

A dunaújvárosi és környéki időközi parlamenti választás ügyében Bánki Erik azt mondta: a helyi vélemények alapján Molnár Tibor iváncsai polgármestert, független jelöltet találták a legalkalmasabbnak az ott élők képviseletére, ezért támogatja őt a Fidesz.

Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök és a Fidesz választókerületi elnökeinek találkozóiról a kormánypárti képviselő azt közölte: teljesen normális, hogy egy önkormányzati választás után a Fidesz-KDNP értékeli az eredményeket, a pártelnök pedig személyesen beszél a választókerületi elnökökkel. „Ha túl vagyunk a beszélgetéseken, és látjuk azt, hogy ki milyen indokot és érveket tudott felhozni a választási eredmény kapcsán, utána lehet döntéseket hozni annak tekintetében, hogy velük vagy esetleg más választókerületi elnökökkel futunk neki 2022-nek” – mondta kérdésre válaszolva.