Megújult a Nemzeti alaptanterv, csökken a tanulók terhelése

Szeptembertől komplex természettudomány-órát is tarthatnak az iskolák a különálló fizika-, biológia- és kémiaóra helyett. Több új tantárgyat is bevezetnek, a heti kötelező óraszámok pedig mérséklődnek – egyebek mellett ilyen újításokat hoz a korszerűsített Nemzeti alaptanterv, amely a szakminisztérium szerint a magyar oktatásügy legnemesebb hagyományait ötvözi a legmodernebb nemzetközi pedagógiai gyakorlattal.

A módosítások nyomán pedagógus-továbbképzések kezdődnek majd Fotó: Havran Zoltán

Több mint kétéves munka után elkészült a megújított Nemzeti alaptanterv (NAT), amelyet felmenő rendszerben, az első, ötödik és kilencedik évfolyamon vezetnek be idén ősszel – jelentette be tegnap Kásler Miklós. Az emberi erőforrások minisztere kiemelte: a pedagógusok, szakértők és szakszervezetek bevonásával olyan tananyag-szabályozás született, amely hozzájárul a nemzeti kultúra továbbörökítéséhez, ugyanakkor biztosítja azokat a XXI. századi kulcskompetenciákat is, amelyek a felsőoktatásban, illetve a munkaerőpiacon történő sikeres részvételhez szükségesek.

Az átalakított NAT-ban a korábbinál hangsúlyosabb szerepet kap a családi életre nevelés és a hazafiasság, valamint önálló, új tantárgyként jelenik meg az állampolgári ismeretek a nyolcadik és tizenkettedik évfolyamon. Az informatika helyébe a digitális kultúra tantárgy lép, a korábbi technika-, illetve életvitelórák pedig technika és tervezés néven öltenek új formát. Az iskolák lehetőséget kapnak arra, hogy a kémia, fizika és biológia tárgyakat egy integrált tartalmú természettudományi órával váltsák ki, de jelentős megújuláson esett át a magyar, a történelem, valamint az ének-zene tantárgy is.

A módosítások nyomán pedagógus-továbbképzések kezdődnek majd
Fotó: Havran Zoltán

Kásler Miklós szerint az új oktatási elképzelések révén 2030-ra a világ élvonalába kerülhetnek a magyar fiatalok. – Olyan értékelési és támogatási rendszer jön létre, amely csökkenti a lemorzsolódást és a végzettség nélküli iskolaelhagyást, javítja a differenciá­lási lehetőségeket, személyre szabottabb lesz, és minden gyermeknek egyenlő esélyeket biztosít – tette hozzá. Rámutatott továbbá, hogy a természettudományos tananyagot érdekesebbé tették, mert szeretnék jobban megkedveltetni a gyerekekkel.

A következő tanévtől a tanulók terhelése csökken, egyenletesebbé válik, mert évfolyamonként maximalizálták az óraszámokat és a kötelezően elsajátítandó tananyag mennyiségét is. Az alsó tagozat első három évfolyamán ezentúl a két választható és az öt testnevelésórával együtt is csak heti 24 órája lehet a diákoknak, míg eddig egyes helyeken 26-28 sem volt ritka. A heti 30 tanórát az általános iskola utolsó két évé­ben sem szabad túllépni, a középiskolában pedig legfeljebb 34 órát szervezhetnek egy héten. A megadott óraszámoktól további kettővel el lehet térni, de csakis a két tannyelvű vagy sportiskolákban, illetve az emelt szintű oktatást szervező intézményekben. A Magyar Nemzet kérdésére a tárcavezető megerősítette: az óvoda és az első osztály között nem lesz előkészítő évfolyam, és nincs napirenden ennek későbbi bevezetése sem.

Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ elnöke, a NAT megújításáért felelős miniszteri biztos arról beszélt, hogy soha, egyik tanterv sem állt még ennyire közel a gyerekekhez. – Az óraszámcsökkentés ugyan nem drasztikus, de más elveken alapszik, hiszen felülről nem nyitott a diákok terhelhetősége – fogalmazott.

Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár leszögezte: biztosított a zökkenőmentes átállás, ám a módosítás nyomán pedagógus-továbbképzések kezdődnek.