Sok volt SZDSZ-es nyüzsög a gyöngyöspatai ügy körül

Mi a közös Donáth Annában, Arató Gergelyben, Magyar Bálintban és Vágó Istvánban? Például az, hogy soha nem jártak Gyöngyöspatán, mégis többekkel együtt ők azok, akik aláírták azt a petíciót, amely a gyöngyöspatai kártérítési perben a felpereseket képviselő ügyvédeket és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítványt volt hivatva támogatni. A helyiek közül mindössze heten csatlakoztak hozzájuk.

Magyar Bálint és Vágó István. Egyikük sem járt Gyöngyöspatán, de átlátják a helyzetet Fotó: MTI/Kovács Attila

A gyöngyöspataiak 99,7 százaléka nem írta alá Setét Jenő roma polgárjogi aktivista petícióját – közölte Horváth László miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes országgyűlési képviselője szombaton a Facebook-oldalán. A képviselő emlékeztetett: a petíciót azért indították, hogy a támogatók szolidaritásukat fejezzék ki a gyöngyöspatai kártérítési perben a felperes, sérelmet szenvedett gyermekeket és családjukat képviselő ügyvédekkel és az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvánnyal (CFCF). Hozzátette, „az országos ellenzéki hírverést és a pert szervező alapítvány teljes mozgósítását […] maga mögött tudó” online petícióhoz – majdnem egy hónap alatt – Gyöngyöspatáról mindössze heten csatlakoztak. Ez még a 62 felperes cigány tanuló családtagjainak számához képest is elenyésző arány – állapította meg Horváth László.

Magyar Bálint és Vágó István. Egyikük sem járt Gyöngyöspatán, de átlátják a helyzetet
Fotó: MTI/Kovács Attila

A kormánypárti politikus ismertetése szerint az összes, 1640 aláíró között viszont olyanokat találni, mint Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője, Fekete-Győr András, a Momentum elnöke, Arató Gergely egykori MSZP-s oktatási államtitkár, Horváth Aladár, a Roma Parlament elnöke, Horn Gábor, a Gyurcsány-kormány egykori államtitkára, Magyar Bálint, az integrációt törvénybe foglaló egykori oktatási miniszter és Vágó István DK-s politikus, akikben sok más mellett az a közös, hogy soha nem jártak Gyöngyöspatán – olvasható Horváth László bejegyzésében.

Az aláírók listájából is látszik, hogy az egykor a Soros-féle Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány által támogatott CFCF ezer szállal kötődik a magyar balliberális elithez. Az alapítványnak dolgozó személyek között is csupa, a mai ellenzékkel vagy Soros György szervezeteivel kapcsolatba hozható név szerepel. Daróczi Gábor 1996 májusa és 1999 decembere között a Magyar Soros Alapítvány programvezetőjeként dolgozott. 2004 és 2006 között az első Gyurcsány-kormányban miniszteri biztos volt az oktatási tárcánál. Ezután lett a CFCF kurató­riumi elnöke.

Amikor Karácsony Gergely 2018 márciusában árnyékkormányt hirdetett, Daróczi Gábor neve ismét előkerült. Oktatási miniszter lett volna belőle, ha az MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje nyeri meg a választásokat.

Fekete-Győr András és Donáth Anna sem járt soha a Heves megyei településen
Fotó: Havran Zoltán

Szintén meghatározó figura az aláírók között Ujlaky András, a CFCF kuratóriumi elnöke, aki az alapítvány egyik ötletgazdája és létrehozója volt. Mohácsi Viktória testvérével, Mohácsi Erzsébettel a CEU egyik kurzusán ismerkedett meg, majd közösen létrehozták a CFCF-et. Ujlaky András volt az, aki egy 2016-ban a Beszélőnek adott interjúban elismerte, hogy gyakorlatilag Soros György alapítványai révén tartotta fenn magát a CFCF.

Az egykori SZDSZ-es politikus Mohácsi Viktória testvére, Mohácsi Erzsébet a CFCF vezetője volt. Ujlaky Andrással közösen tervezték meg azt a hivatalosan a párbeszédes Jávor Benedek által kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást, amit Brüsszel 2016-ban indított Magyarország ellen a romák szegregációja miatt.

Szintén Karácsony Gergely árnyékkormányának tagjai között szerepelt Hegyesiné Orsós Éva neve is, aki a CFCF felügyelőbizottságának is a tagja volt. A szociális minisztérium vezetését bízta volna rá a jelenlegi főpolgármester.